Másolat - Áraink

  • Kategória: Árak

2017. február 7-től érvényes
Az árváltozás jogát fenntartjuk.

Az asszisztált reprodukciós technikák ára nem tartalmazza a kivizsgálás költségeit.

A feltüntetett árak kizárólag tájékoztató jellegűek, pontos árat a személyre szóló kezelési terv ismeretében határozunk meg.

Aneszteziológiai beavatkozások

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Műtét előtti konzultáció   15.500 Ft
Vénás altatás (TIVA) 62.000 Ft
Gerinc közeli érzéstelenítés   103.000 Ft
Altatás intrachealis narkózis   113.500 Ft
EKG vizsgálat (műtét előtti kivizsgálás részeként)   7.000 Ft

 

Endoszkópos és Lézersebészeti centrum Laparoszkópos és hiszteroszkópos nőgyógyászati műtétek

Megjegyzés, magyarázat: Az árak az egynapos ellátás költségeit magába foglalják

Ár

Diagnosztikus hiszteroszkópia   103.000 Ft
Diagnosztikus laparoszkópia + CHP   257.500 Ft
Operatív hiszteroszkópia   185.500 Ft
Operatív laparoszkópia (cysta, hydrosalpinx, myoma, endometriozis) 412.000 Ft
CO2 lézer   123.500 Ft
Office Hiszteroszkópia   123.500 Ft
Office Hiszteroszkópia altatással   185.500 Ft

 

Hagyományos nőgyógyászati műtétek

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Nőgyógyászati kisműtét Abrasio (méhkaparás), Műszeres befejezés 103.000 Ft
Conisatio   175.000 Ft
Hüvelyplasztika   237.000 Ft
Szövettani vizsgálat   20.500 Ft

 

Sebészeti műtétek

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Laparaszkópos sérvműtét   474.000 Ft
Aranyérműtét    
Viszérműtét    

 

Nőgyógyászati ambulancia - vizsgálatok

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Nőgyógyászati alap vizsgálat (bimanuális vizsgálat+receptírás) 8.000 Ft
Nőgyógyászati vizsgálat 1 (bimanuális vizsgálat+cytológia) 12.500 Ft
Nőgyógyászati vizsgálat 2 (bimanuális vizsgálat+hüvelyi ultrahang +cytológia) 18.500 Ft
Konzultáció   20.500 Ft
Nőgyógyászati 1. vizit (bimanuális vizsgálat + hüvelyi ultrahangvizsgálat + citológia + hüvelyváladék-tenyésztés és rezisztenciavizsgálat) 20.500 Ft
Női STD vizsgálatok   50.500 Ft
Terhesgondozás (fizikális és ultrahangvizsgálat, tanácsadás) 20.500 Ft
Citológiai vizsgálat   9.000 Ft
Hüvelyváladék-tenyésztés   9.000 Ft
HPV szűrés   17.500 Ft
Ultrahangos petevezeték- és méhüregi vizsgálat (HYCOSY) 57.500 Ft
Vizeletvizsgálat (tenyésztés és rezisztenciavizsgálat) 9.000 Ft
Endometrium biopszia (tenyésztés és szövettan vizsgálattal) 26.000 Ft
I. trimeszterbeli prenatalis genetikai szürés   26.000 Ft
Szülésfelkészítő foglalkozás 3 alkalmas, egyenként 45-60 perces - alkalmanként 13.000 Ft
Szülésfelkészítő foglalkozás 1 alkalmas - 24. héttől 90-120 percben 20.500 Ft

 

Ultrahang diagnosztika - vizsgálatok

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Hüvelyi ultrahang 2D   15.500 Ft
Hasi ultrahang 2D   15.500 Ft
Hasi ultrahang 4D   18.500 Ft
Emlő ultrahang   15.500 Ft
Genetikai ultrahang   26.000 Ft
CTG   5.000 Ft
Baba mozi 4D, CD felvétellel, fotókkal   26.000 Ft
Power Doppler vizsgálat   9.500 Ft

 

Asszisztált Reprodukciós részleg - vizsgálatok

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Első meddőségi konzultáció (30 perc) Dr. Vereczkey Attila Senior specialista 35.000 Ft
Első meddőségi konzultáció (30 perc) 26.000 Ft
További konzultáció (20 perc) 20.500 Ft
Konzultáció biológussal   12.500 Ft
Meddőségi 1. vizit (bimanuális vizsgálat + hüvelyi ultrahangvizsgálat + citológia + hüvelyváladék-tenyésztés és rezisztenciavizsgálat) 23.500 Ft
Ciklusmonitorozás   77.500 Ft
Spermiogram   20.500 Ft
HBA teszt   26.000 Ft
Spermiogram+tenyésztés+STD szűrés    26.500 Ft
HALOsperm vizsgálat   51.500 Ft

 

Asszisztált Reprodukciós részleg - inszeminációk

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Stimulált inszemináció   92.500 Ft
Inszemináció spontán ciklusban   62.000 Ft

 

Asszisztált Reprodukciós részleg - IVF kezelések

Megjegyzés, magyarázat

Ár

IVF kezelés spontán ciklusban (monitorizálás+tüszőpunkció+labormunka + embriótranszfer) 330.000 Ft
mini IVF 3x (monitorizálás+tüszőpunkció+IVF labormunka+cryo+embriótranszfer) 772.500 Ft
IVF kezelés (monitorizálás+tüszőpunkció+IVF labormunka+embriótranszfer) 520.500 Ft
FET (monitorizálás+IVF labormunka+fagyasztott embrió transzfer) 314.000 Ft
Monitorizálás (folliculometriák, laborvizsgálatok, protokoll módosítása) 118.500 Ft
FET stimuláció   72.000 Ft
Ciszta punkció   62.000 Ft
Tüszőpunkció   216.500 Ft
Embriótranszfer   113.500 Ft
IVF laboratóriumi munka 10 petesejtig (1 vizsgálati egység 10 petesejt vizsgálatát tartalmazza) 72.000 Ft
ICSI (intracitoplazmatikus spermiuminjekció; 10 kezelésig) 144.000 Ft
ICSI (10 kezelés felett) 185.500 Ft
SMART-ICSI (heréből, mikrosebészetileg nyert spermiumokkal végzett ICSI) 242.000 Ft
Asszisztált hatching (10 beavatkozásig) 87.500 Ft
Asszisztált hatching (10 beavatkozás felett) 108.000 Ft

 

Asszisztált Reprodukciós részleg - speciális technikák

Megjegyzés, magyarázat

Ár

PICSI (ICSI kezelés árán felül értendő) 92.500 Ft
Blasztociszta-tenyésztés (megtermékenyítést követő 5. napig; 10 embrióig) 82.000 Ft
Blasztociszta-tenyésztés (10 embrió felett) 103.000 Ft
Blasztociszta-tenyésztés 6-7. nap (megtermékenyítést követő 6-7. nap) 56.000 Ft

 

Asszisztált Reprodukciós részleg - fagyasztási technikák

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Vitrifikáció (db) 46.500 Ft
Fagyasztott embriók 1 éven túli tárolása (Ft/év) 36.000 Ft
Embrió szállítása Budapesten belül   51.500 Ft
Embrió szállítása Budapesten kívül megbeszélés szerint  

 

Inkontinencia Ambulancia/vizsgálatok és beavatkozások

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Konzultáció   20.500 Ft
Urodinámia   51.500 Ft
Cisztoszkópia   77.300 Ft

 

Urológia - Andrológia / vizsgálatok és beavatkozások

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Konzultáció   20.500 Ft
Here ultrahangvizsgálat   15.500 Ft
Ondóváladék-tenyésztés és rezisztenciavizsgálat   9.000 Ft
Spermafagyasztás (1 év tárolással) 67.000 Ft
Fagyasztott sperma 1 éven túli tárolásas (évente) 36.000 Ft
Fagyasztott hereszövet 1 éven túli tárolása (1 év tárolással) 87.500 Ft
Phimosis-műtét, circumcisio   108.000 Ft
Frenulotomia   67.000 Ft
Varicocele műtét   216.500 Ft
Mikrosebészeti Varicocele műtét   262.500 Ft
Herebiopszia (TESE), Mellékhere-biopszia   216.500 Ft
Mikrosebészeti Herebiopszia (TESE), Mellékhere-biopszia   268.000 Ft
Kétoldali térkép biopszia   257.500 Ft
Mikrosebészeti kétoldali térkép biopszia   309.000 Ft

 

Pszichoterápia

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Egyéni pszichoterápiás tanácsadás (50 perc) 20.500 Ft
Reprodukciós folyamatot támogató tanácsadás pároknak (60 perc) 20.500 Ft
Egyéni pszichiátriai konzultáció (60 perc) 20.500 Ft
Életvezetési tanácsadás párok részére (90 perc) 40.000 Ft
4 alkalmas pszichoterápiás folyamat (50 perc/alkalom) 67.000 Ft

 

Perinatális tanácsadás

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Egyéni perinatális szaktanácsadás (60 perc) 15.500 Ft
Reprodukciós folyamatot támogató perinatális szaktanácsadás pároknak (60 perc) 20.500 Ft
Egyéni, támogató perinatális szaktanácsadás a várandósság alatt (60 perc) 15.500 Ft
Egyéni konzultáció, "Előző generációk hatása a fogantatásra" (60 perc) 15.500 Ft
"Leendő baba születése" csoport foglalkozás 4-8 fő   20.500 Ft
Saját születésélmény feldolgozó csoport 4-8 fő   20.500 Ft
"Előző generációk hatása a fogantatásra" csoportfoglalkozás 4-8 fő   20.500 Ft
Szülést követő, támogató beszélgetés, perinatális szaktanácsadás (60 perc) 15.500 Ft
4 alkalmas perinatális szaktanácsadás (60 perc/alkalom) 51.500 Ft
4 alkalmas, reprodukciós folyamatot támogató perinatális szaktanácsadás pároknak (60 perc/alkalom) 67.000 Ft
Kapcsolat a magzattal, relaxációs csoport foglalkozás 3 - 8 fő (90 perc) 12.500 Ft
4 alkalmas, Kapcsolat a magzattal, relaxációs csoport foglalkozás 3 - 8 fő (90 perc/alkalom) 41.000 Ft

 

Endokrinológia

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Konzultáció és vizsgálat (30 perc) 20.500 Ft
Pajzsmirigy ultrahang   15.500 Ft

 

Belgyógyászat

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Konzultáció, vizsgálat   20.500 Ft

 

Genetika

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Konzultáció   20.500 Ft
Genetikai amniocentézis (GAC) 1 gyermek esetén tartalmazza a cytogenetikai laborvizsgálatot is 165.000 Ft
Chorion biopszia (CVS) tartalmazza a cytogenetikai laborvizsgálatot is 165.000 Ft
Kombinált teszt (A terhesség első trimeszterében 11. és 14. hét között végzett vizsgálat - PAPP-A és ß-hCG) 29.000 Ft
Quartett teszt (A terhesség 15. és 20. hete között végzett vizsgálat - AFP, ösztriol, hCG, inhibin-A) 36.000 Ft
Szekvenciális szűrés (A terhesség második trimeszterében végezhető vizsgálat) 36.000 Ft
Prenatest Alap   139.000 Ft
Prenatest Optimum   170.000 Ft
Prenatest Plus   185.500 Ft

 

Dietetika

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Konzultáció (60 perc) 11.500 Ft
Konzultáció (90 perc) 17.000 Ft
Kontroll konzultáció (30 perc) 6.500 Ft

 

Plasztikai sebészet

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Emlőnagyobbítás (implantáció) (Az ár az implantátum kiválasztása szerint módosulhat) 700.500 Ft
Emlőnagyobbítás + felvarrás egy ülésben (Az ár az implantátum kiválasztása szerint módosulhat) 906.500 Ft
Emlőfelvarrás   412.000 Ft
Emlőkisebbítés   504.000 Ft
Hasplasztika hasfal-helyreállítással   649.000 Ft
Felsőszemhéj-plasztika   185.000 Ft
Alsószemhéj-plasztika   226.500 Ft
Alsó-felső szemhéjplasztika egy ülésben   391.500 Ft
Szemöldökemelés   247.000 Ft
Fülplasztika   206.000 Ft
Bőrelváltozás kimetszése szövettannal, első preparátum   56.000 Ft
minden további preparátum   17.000 Ft
plusz kiegészítő lebenyplasztika   62.000 Ft
Mezoterápiás kezelés dermarollerrel (mezoterápiás eszköz nélkül) 41.000 Ft
Ajakfeltöltés (feltöltőanyag nélkül)   41.000 Ft
Ráncfeltöltés régiónként (feltöltő anyag nélkül) 41.000 Ft
Botox kezelés régiónként (hatóanyag nélkül)   26.000 Ft

 

Plasztikai sebészeti kiegészítő ár-tájékoztatás

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Implantátumok ára tipusoktól függően (darabonként) 206.000 Ft
Mezoterápiás eszköz (darabonként) 20.500 Ft
Hyaluronsav feltöltő anyag (ml-ként) 51.500 Ft
Botox készítmény (ampullánként) 51.500 Ft

 

Orrplasztika

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Teljes orrplasztika   546.000 Ft
Másodlagos orrplasztika   659.000 Ft
Orrsövényplasztika   226.500 Ft
Orrkagyló kisebbítés   170.000 Ft

 

Labor szolgáltatások

Megjegyzés, magyarázat

Ár

Általános laborvizsgálatok   8.500 - 46.500 Ft
Hormon vizsgálatok   7.000 - 36.000 Ft
Terhességi vérvételek   9.000 - 46.500 Ft
Immunológiai vérvételek   92.500 - 113.500 Ft
Genetikai vérvételek   26.000 - 360.500 Ft
Tumor markerek   20.500 - 422.500 Ft

 

 

Pénzügyi információk:

  • az Ön kényelmét szem előtt tartva Önnek lehetősége van készpénzes és bankkártyás fizetésre egyaránt,
  • a fizetés minden esetben klinikánk recepcióján történik a vizsgálatokat követően, ahol munkatársaink kiállítják Önnek a végszámlát,
  • az intézet orvosai paraszolvenciát nem fogadnak el,
  • munkatársaink örömmel adnak további segítséget és tájékoztatást.

 

Bővebben...

POF (korai petefészek-kimerülés) vizsgálata

 

A női nemi szervek ill. menstruációs zavarok, policisztás ovárium szindróma (PCOS), korai petefészek kimerülés (POF) és meddőségi kivizsgálás során a női ciklus megfelelő napján vénás vérből hormon-meghatározások történnek és nőgyógyász kollega bevonásával a női nemi szervek anatómiai viszonyait is tisztázzuk ultrahangos vizsgálattal

Bővebben...

Petefészek-működés vizsgálata

Progeszteron értéke, hiánya, vizsgálata

A progeszteron egy szteroidhormon, melynek fő szerepe, hogy segítsen felkészíteni a nő szervezetét a terhességre. Hatását több más női hormonnal együtt fejti ki. Megtermékenyítés esetén a megtermékenyített petesejtnek a méh nyálkahártyájába történő beágyazódásában van szerepe. Előkészíti, megvastagítja a méhnyálkahártyát a beágyazódásra. A 12. hét után a placenta, méhlepény termeli. Normál esetben. De mi van akkor, ha eltér a normális értéktől?

A progeszteron egy szteroidhormon, melynek fő szerepe, hogy segítsen felkészíteni a nő szervezetét a terhességre. Hatását több más női hormonnal együtt fejti ki.

Az ösztrogén minden hónapban az endometrium (a méh belső falát borító nyálkahártya) megvastagodásához és megújulásához vezet, míg a sárgatesthormon (luteinizáló hormon, LH) szintjének emelkedése petesejt kiszabadulását idézi elő a két petefészek egyikéből. Azon a helyen, ahonnét a petesejt felszabadult sárgatest (corpus luteum, kis sárga sejttömeg) képződik petefészekben, és progeszteront kezd termelni. Ez a progeszteron (a mellékvesében termelődő kis mennyiségű hormonnal kiegészítve) megállítja az endometrium növekedését, és előkészíti a méhet a megtermékenyített petesejt beágyazódására.

Ha a megtermékenyítés nem jön létre, a sárgatest degenerálódik, a progeszteronszint csökken, és menstruációs vérzés kezdődik. Amennyiben egy megtermékenyített petesejt beágyazódik a méhbe, a sárgatest fennmarad, és továbbra is progeszteront termel. Néhány hét elteltével a méhlepény (placenta) átveszi a sárgatest szerepét, és ezután ez lesz a progeszteron fő forrása, és a normális terhesség további részében viszonylag nagy mennyiségben állítja elő a hormont.

A progeszteron vizsgálat segíti az infertilitás (meddőség) okának feltárását, az ovuláció (tüszőrepedés) idejének megállapítását, méhen kívüli terhesség vagy elhalt magzat kimutatását, a normális terhesség követését, és rendellenes méhűri vérzés okának felderítését.

Mikor kér az orvos progeszteron vizsgálatot?

  • Meddőségi kivizsgálás részeként, ha a nő nem esik teherbe, és az orvos tudni akarja, hogy normálisan ovulál-e?
  • Ovuláció-indukciós terápiát követően annak megállapítására, hogy történt-e tüszőrepedés, s ha igen, mikor.
  • Ha a tünetek, például hasi fájdalom, pecsételő vérzés, méhen kívüli terhességre vagy fenyegető vetélésre utalnak.
  • A kezelés hatékonyságának monitorozására, ha egy terhes nőnek progeszteron injekciókat kell adni terhessége fenntartására.
  • Veszélyeztetett terhességben a méhlepény és magzat állapotának ellenőrzésére.
  • Ha nem terhes nőnél rendellenes méhűri vérzés jelentkezik.

Hogyan végzik a progeszteron vizsgálatát?

A vizsgálatot egyszerűen, a kar könyökhajltai vénájából vett vérből végzik.

Mit jelent az eredmény?

FIGYELEM: Mivel a referencia érték számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. Az Ön laboratóriumi leletén az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket adott kórház szakorvosával megbeszélni! Az alábbi táblázat az ÁEK meddőségi központ adatait tartalmazza.

A progeszteron vizsgálat eredményének értékeléséhez feltétlenül tudnunk kell, hogy a nő a menstruációs ciklus vagy terhesség mely fázisában van. A progeszteron szintje rendszerint a tüszőrepedés időpontjában kezd növekedni, néhány napig emelkedik, majd a petesejt megtermékenyülése esetén tovább nő, ha viszont nem következik be a megtermékenyülés, akkor csökken, ezáltal menstruációt vált ki.

Amennyiben a progeszteron szintje havi rendszerességgel nem emelkedik és csökken, lehetséges, hogy a nő nem ovulál, vagy nincsenek menstruációs ciklusai. Ha a szintek a terhesség korai szakában nem emelkednek megfelelően, felvetődik a méhen kívüli terhesség és/vagy magzatelhalás gyanúja. Ha több egymást követő mérés során sem tapasztalható a progeszteronszint emelkedése, gond lehet a méhlepény vagy magzat állapotával.

A progeszteron szintje ikerterhesség (kettős, hármas ikrek, stb.) esetén magasabb, mintha csak egyetlen magzat lenne.

Emelkedett progeszteronszintek figyelhetők meg sárgatest ciszták keletkezésekor, mola terhességben (mola hydatidosa, üszökterhesség), és a petefészekrák egyik ritka formájában is. Az emelkedett szinteket néha a progeszteron túltermelődése okozza a mellékvesékben.

 

Progeszteron értékek

Férfi progeszteron

0,35 - 4,2 nmol / L

 

Női progeszteron - follic fázis

0,57 - 7,7 nmol / L

 

Női progeszteron - preov. fázis

1,1 - 20,6 nmol / L

 

Női progeszteron lut. f. közép

15,5 - 80,0 nmol / L

 

Női progeszteron lut. fázis

3,9 - 80,0 nmol / L

 

Női progeszteron postmenopauza

0,88 - 3,88 nmol / L

 

Adatforrás: ÁEK - Meddőségi központ

 

 

Bővebben...

Mellékvese működésének vizsgálata

Mellékvese működése és betegségei

A mellékveseolyan belső elválasztású mirigy, mely a vesék felső pólusán helyezkedik el a 11-12. háti csigolya magasságában.  A mellékvese páros szerv. A jobb mellékvese háromszögletű, a bal félhold alakú lelapult szerv. Tömegük egyenként 4-5 gramm, felnőttben. Felszínük enyhén dudoros. A mellékvesén megkülönböztetünk külső kéregállományt (cortex) és belső velőállományt (medulla). A kéreg tömött tapintatú, színe kénsárga, a szerv térfogatának 90%-át alkotja (felnőttben). A velő lágyabb állományú, színe világosabb, barnássárga. A szervet kívülről sejtdús kötőszöveti tok (capsula fibrosa) borítja be. A kötőszövetes tokból kötőszövetes sövények (septa fibrosa) nyúlnak a mellékvese állományába, melyben erek és idegek futnak.

Az emberi mellékvese szöveti szerkezete

 

A mellékvesekéregállománya szövettanilaghárom, a felszínnel párhuzamos rétegre osztható. Ezek kívülről befelé:

Zona glomerulosa(gomolyagos réteg):  Közvetlenül a kötőszövetes tok alatt helyezkedik el. Sejtjei fészkekbe rendeződnek. A sejtcsoportokat sinusoid kapillárisok veszik körül. Ez a réteg termeli a mineralokortikoidokat, melyek a vérnyomás szabályozásában kjátszanak fontos szerepet.

Zona fasciculata(köteges réteg):  Sokszögű sejtjei a felszínre merőleges gerendákat képeznek. A gerendák között, velük párhuzamosan futnak a sinusok. Ebben a rétegben termelődnek a glükokortikoidok.

Zona reticularis(hálózatos): Hálózatos sejtkötegekből áll, melyek között sinusok futnak. Itt termelődnek az androgének.

A mellékvesekéreg által termelt szteroidok és élettani szerepük:

Mineralokortikoidok: A szervezet só- és vízháztartását szabályozzák. A nátriumion megőrzését és felvételét, következményes víz- és kloridion-visszatartást, valamint a káliumion és a hidrogénion kiürítését okozzák.  Ilyen hormon aldoszteron.

Glukokortikoidok:Többek között szabályozzák az anyagcserét, fokozzák a katekolaminok hatását, csökkentik a csontképződést és a sejtközötti tér fehérjéinek termelődését, gátolják az immunrendszert  és a gyulladásos reakciókat, szabályozzák a só- és vízháztartást, valamint nélkülözhetetlenek a tüdő kifejlődésében. Ilyen hormon az kortizol.Termelésüket az agyalapi mirigy elülső lebenyének adrenokortikotrop hormonja (ACTH) szabályozza. Az ACTH elválasztását a hipotalamusz "kortikotropin hormon" (CRH) irányítja. Ha a vér kortizolszintje csökken, CRH és ACTH választódik el; a magas kortizolszint viszont gátolja ezek termelődését

Androgének(férfi nemi hormonok): az elsődleges és másodlagos nemi jellegek kialakításában vesznek részt. Ilyen hormon pl. a DHEAS.

A mellékvesekéreg túlműködésével járó kórképek:

A mellékvesekéreg glükokortikoid hormonjainak túltermelődéseokozza az ún. Cushing szindrómát.

A Cushing-szindrómabármely életkorban előfordulhat, de leggyakoribb 20-50 éves kor között. A spontán kialakuló, tehát nem orvosi kezelés eredményeként jelentkező Cushing - szindrómára 1 millió fő között évente 10-15 új esetre számíthatunk.

 

Cushing szindróma  okai:

Kezelés mellékhatásaként előidézett Cushing-szindróma:hosszú ideig tartó szetroid ( pl. Medrol v. Metypred) vagy ACTH kezelés eredményeként alakul ki a kívülről bevitt glukokortikoidok hatására. Ilyenkor a szervezet saját mellékvesekéreg-hormontermelése visszaszorul.

Belső eredetű Cushing-szindróma:

ACTH okozta  másodlagos mellékvesekéreg megnagyobbodással

Centrális Cushing-kór:az esetek 80%-ban a hipofízis elülső lebenyének adenomája okozza, az esetek kis részében a hipotalamusz elsődleges túlműködéséről van szó. Egyes betegeknél a hipofízis elülső lebenyének sejtjei ellen irányuló autoantitesteket lehet kimutatni.

Ektópiás (eredeti helyétől eltérő) ACTH-termelés: ebben az esetben nem a hipofízis, hanem egy daganat termeli az ACTH-t, leggyakrabban a tüdő kissejtes daganata vagy karcinoid.

ACTH-független típus vagy adrenális Cushing-szindróma:

Kortizolt termelő mellékvesekéreg-daganat:felnőtteknél az esetek nagy részében jóindulatú, gyerekeknél gyakran rosszindulatú tumor.

Mellékvesekéreg-túltengés

 

Tünetek, kórlefolyás:

A tünetek a szervezet több működésében is megnyilvánulnak.

Zsíranyagcsere: Szembetűnő tünetnek számít a zsírtartalék újraeloszlása almaszerű elhízást okozva. Felgyülemlik a zsír az arcon is, ami a betegnek ún. "holdvilágarcot" kölcsönöz, illetve „bölénypúp-szerű” zsírlerakódás keletkezik a nyaki gerinc felett.

Fehérje-anyagcsere: A fehérje-anyagcsere zavara miatt csontritkulás alakul ki, amely csontfájdalommal jár, a gerincoszlop görbületei fokozódnak, spontán csigolyatörések következhetnek be. A beteg vázizmainak fájdalmáról panaszkodik, az izmok sorvadása miatt.

Szénhidrát-anyagcsere: A vércukorszint magas, ami fokozott inzulintermelést eredményez, és ez előbb-utóbb az inzulint termelő hasnyálmirigy-sejtek kimerüléséhez vezet, cukorbetegség alakulhat ki.

Vérképző rendszer: A vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma megemelkedik. A vérnyomás az esetek 85%-ban magas.

Bőr: A bőr szárazzá, rugalmatlanná válik, pergamenbőr alakul ki. A has és a törzs bőrén vöröses sorvadásos csíkok, ún. striák láthatók. A sebgyógyulási hajlam rossz, pattanások, furunkulusok, fekélyek jelennek meg.

Hormonális rendszer: Az androgén hormonok túlzott termelődése miatt nőknél a férfias szőrzet fokozott növekedése, az ádámcsutka és a testarányok férfiassá válása, menstruációs zavarok figyelhetők meg. Gyermekeknél növekedési zavar figyelhető meg.

Pszichés változások

Csökkent káliumszint

A betegség lefolyásamindig az alapbetegség függvénye. A betegség kapcsán kialakult életet veszélyeztető állapotok általában a következők:

Szívelégtelenség, amely magas vérnyomás, koszorúér-elmeszesedés, alacsony káliumszint, kardiomiopátia következménye.

Szívinfarktus, magas vérnyomás, koszorúér-elmeszesedés hátterében állhat a cukorbetegség kiváltotta érbetegség.

Agyvérzés, amely magas vérnyomásnak, érelmeszesedésnek és cukorbetegség eredetű érbetegségnek lehet következménye.

Fertőző betegségek: a kortizol erősen immungátló hatású, ezért a Cushing-szindrómás betegek fokozott veszélynek vannak kitéve, gyakoribb a tuberkulózis, annak szóródása, a gennyes fertőzések és a szepszis.

 Diagnózis

Fizikális vizsgálat:A beteg megtekintése, vérnyomásának megmérése már önmagában is elég a Cushing-szindróma gyanújához, noha a gyakorlatban kevés túlsúlyos betegnél igazolódik valójában a szindróma.

Laboratóriumi vizsgálatoksorán az alábbi eltérésékre számíthatunk:

Magas vércukorszint, csökkent cukortolerancia.

Magas szérum nátrium-, alacsony szérum káliumszint.

A vörösvérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék száma emelkedett.

Hormonszintek:

Magas a vér szérum kortizol-szintje, és megszűnik a napszaki ritmus.

ACTH-függő típusban magas szérum ACTH szint.

ACTH-független típusban alacsony szérum ACTH-szint.

Magas androgén hormonszintek.

24-órás gyűjtött vizelet kortizol-tartalmának mérése magas hormonszintet eredményez

Stimulációs, szuppressziós tesztek:

Nagy adagú dexametazon-szuppressziós próba: A beteg két napon át napi 8 mg dexametazont kap szájon keresztül, de nem egy adagban, hanem 6 óránként 2 mg. Normális esetben a dexametazon csökkenti az ACTH-elválasztást és a kortizol-termelést. Ha az ACTH-elválasztás nem csökkent, hipofízis eredetre kell gondolni. Ha az ACTH-elválasztás csökken, de a kortizoltermelés nem, mellékvese-eredet valószínűsíthető.

Kis adagú dexametazon-szuppressziós próba: A kis dózisú dexamethason teszt a nagy dózisúhoz hasonlóan 2 napig tart, csak kisebb adagokkal. A modern képalkotó vizsgálatok megjelenése előtt ezt a két tesztet egymás után elvégezve alkalmazták a centrális (Cushing kór) és a perifériás Cushing szindróma elkülönítésére. Ma, a CT és az MRI birtokában ritkán használatosak, inkább csak az "overnight" dexamethason tesztet végzik.

"Overnight" dexametazon-teszt: A beteg szintetikus szteroidhormont - 1 mg dexametazont - kap éjfélkor, majd a reggel 8 órakor vett vérben a szérum kortizol szint csak kis mértékben csökkent.

CRH-stimulációs teszt: A vizsgálat során a beteg injekció formájában CRH-t kap. Hipofízis mirigydaganat esetén ennek hatására a vér ACTH-tartalma és kortizol-szintje meredeken emelkedik. Ez a "válasz" sohasem látható más szervekben elhelyezkedő ACTH-t termelő mirigydaganatok és mellékvesekéreg eredetű Cushing-szindróma esetén.

 

Képalkotó eljárások

Egyszerű röntgenvizsgálatsegítségével a csontritkulás és a balkamra túlterheltsége látható.

Kontrasztanyagos röntgenvizsgálatokkal mód van a mellékveséket ellátó artériák kontrasztanyagos festésére. A korszerűbb képalkotó eljárások birtokában ma már ritkán végzik.

Ultrahang-vizsgálat szintén alkalmas a mellékvese szövet-többletének kimutatására, de pontos diagnózis felállítására nem.

CT  (computer tomographia) vagy MRI (mágneses rezonanciás rétegvizsgálat) (segítségével valamennyi mirigy jól láthatóvá tehető, és a betegsége nagy pontossággal beazonosítható. A sellában elhelyezkedő adenoma gyanúja esetén elsősorban MRI végzése ajánlott, míg a mellékvesék eltéréseinek tisztázásra elég lehet ultrahang illetve CT végzése is.

Kezelés

A kezelés célja a normális hormonális egyensúly helyreállítása. Ez történhet műtéttel, sugárkezeléssel és gyógyszerekkel.

Műtéti megoldás:

A hipofízis daganata esetén az elsőként választandó kezelés annak műtéti eltávolítása orron vagy a melléküregeken keresztül történő behatolásból. Régebben ilyenkor a terápia mindkét mellékvese eltávolításából állt, ám az esetek 20%-ban gyorsan és intenzíven növő hipofízis-tumor alakult ki. Az elváltozás neve Nelson-szindróma, jellemzője volt a barnás bőrelszíneződés és az igen magas ACTH-szint. Kétoldali mellékvese-túltengés esetén mindkét oldali mellékvesét el kell távolítani szinte teljes egészében, ám az egyikből valamennyi szövetet mindig bennhagynak. Erre a beavatkozásra csak akkor kerül sor, ha a betegség egyéb kezelésre nem javul megfelelően.

Ha az ok féloldali mellékvese-daganat, célszerű azt sebészileg eltávolítani. Ilyenkor az ellenoldali mellékvesekéreg sorvadt, mert a kortizol túltermelés elnyomja az ACTH-termelést, ennek hatására az egészséges mellékvesekéreg nem képes elegendő hormont termelni. A műtét előtti napokban már meg kell kezdeni a kortizol pótlását és azt mindaddig - akár hónapokig - fenntartani, amíg a sorvadt mellékvesekéreg vissza nem nyeri normális működőképességét. Ennek elősegítésére ACTH-készítmények is rendelkezésre állnak.

Amennyiben a Cushing-szindróma oka a mellékveséken kívüli ACTH- termelő daganat, a daganat kezelése (sebészi úton, besugárzással vagy kemoterápiával) mérsékelheti a tüneteket.

Sugárkezelés:

Amennyiben a hipofízis jóindulatú daganatát nem sikerül eltávolítani sebészi úton, a protonbesugárzás a választandó kezelési mód.

Gyógyszereskezelés:

A műtéttel nem kezelhető rosszindulatú mellékvesekéreg-daganat és szintén eltávolíthatatlan, mellékveséken kívül elhelyezkedő ACTH-termelő tumor esetén a kortizol termelését gyógyszeres úton gátolják. Ilyen szer pl. a ketokonazol.

Bővebben...

Hipofízis működésének vizsgálata

Az agyalapi mirigy (hipofízis) az agyalapon, az ún. töröknyeregben elhelyezkedő kis szerv. Mely fontos szerepet játszik az egész hormonháztartás irányításában.

Két fő részét különítjük el, az elülső és hátsó lebenyt.

Az elülső lebenybentermelődnek az alábbi hormonok és főbb szerepük:

  • hGH: human growth hormone, növekedési hormon
  • PRL:prolaktin, tejelválasztást serkentő hormon
  • ACTH:adrenokortikotróp hormon, a mellékvesekéreg működését szabályozó hormon
  • FSH:folliculus stimuláló hormon, nőkben a peteérést, férfiakban a spermiumtermelést szabályozza
  • LH:luteinizáló hormon, nőkben a sárgatest működését, férfiakban a Leydig sejtek tesztoszteron termelését szabályozza
  • A hátsó lebenybentermelődő hormonok és szerepük:
  • Oxitocin:a méhösszehúzódásért felelős szülés során
  • Vazopresszin:a vízvisszaszívást szabályozza a vesékben

 

Az agyalapi mirigy elülső lebeny kóros hormontermelése:

hGH (humán growth hormone): növekedési hormon

Gyermekkorban a növekedéshez szükséges. Felnőttkorban is fontos szerepe van a stresszre adott válaszban, az izomerő fenntartásában és a zsíreloszlás szabályozásában

Túltermelődését az agyalapi mirigyben elhelyezkedő, ált. 1 cm-nél kisebb jóindulatú daganat (adenoma) okozza.

Tünetei: gyermekkorban: óriásnövés, gigantizmus, felnőttkorban: akromegália

Jellemzője a kezek, lábak az orr, a fej és az állkapcsok, illetve a belső szervek méretében növekedése. Korai felismerése és kezelése nagyon fontos, hiszen szív megnagyobbodása miatt ritmuszavarokhoz és korai szívhalálhoz vezethet. A növekedési hormon ún. kontrainzuláris hatású (az inzulin hatásával ellentétes), mely miatt a túltermelődése 2. típusú cukorbetegséghez vezethet.

Diagnosztika: A betegség bizonyításához naponta többször végzett hGH meghatározást végzünk vénás vérből.

Kezelése ma Magyarországon elsősorban sebészi, idegsebészek által, az orrlyukon keresztüli behatolásból végzett műtét. Amennyiben a műtét nem biztosít megfelelő kontrollt, gyógyszeres kezelés lehetséges. Erre ún. somatostatin analógok használatosak, melyeket intramuscularis injekció formájában adunk, havonta egyszer (pl. Sandostatin LAR, Somatuline Autogel)

Hiányagyermekkorban a növekedés elmaradását okozza. Felnőttkorban az izomtömeg, izomerő csökkenéséhez és csontvesztéshez vezethet. Magyarországon jelenleg agyalapi mirigy eltávolított betegeken, ha több teszttel is bizonyított növekedési hormon hiány áll fenn, van lehetőség a kezelésre. A hormon injekciós formában naponta adandó (pl. Genotropin, Norditropin, Nutropin, Saizen, stb.)

 

PRL: prolaktin

A PRL az agyalapi mirigy által termel hormon, mely nőkben a tejelválasztást okozza ill. fokozza. Természetesen ez a szoptatás ideje alatt a legfontosabb.

Ez a hormon azonban gyermekkorban is termelődik, de csak a serdülés elérkeztével kezd a vérben mérhető töménysége észrevehetően növekedni mindaddig, amíg a felnőttekre jellemző éréket el nem éri. A PRL termelődése egy állandó tónusos gátlás alatt áll, melyet a hipotalamikus dopaminerg neuron-rendszer hatása okoz. Ha a nő teherbe esik, egyéb hormonok hatására visszaszorul ez a gátlás lés elindulhat a tejelválasztás. Az ösztrogénnek és a progreszteronnak köszönhetően a terhesség alatt az emlőben gazdag mirigyrendszer fejlődik ki, míg egyéb hormonok annak a ribonukleinsavnak a létrejöttében működnek közre, amely a tejfehérje szintézisét tesz lehetővé.
Szülés után a PRL-nak szerepe van abban is, hogy a szoptató anyáknak egy ideig nem indul meg a havi vérzése. Nem véletlen, hogy ha valamilyen ok, (egyebek között e hormon képződésének az elmaradó gátlása, az agyalapi mirigy prolaktint készítő daganata, vagy a pajzsmirigy csökkent hormontermelése) miatt a kelleténél több prolaktin kering a vérben, az – ma még nem teljesen tisztázott módon – megakadályozhatja a petefészekbeli tüszőérést és -repedést, következésképp a havi vérzés bekövetkezését is.

Magas prolaktinszintokai:

  1. természetes: terhesség, szoptatás, az emlő stimulálása,stressz

  2. kóros:

  3. prolaktinoma: az agyalapi mirigy jóindulatú daganata

  4. petefészek, mellékvesekéreg bizonyos daganatai

  5. súlyos hipotireózis (pajzsmirigy alulműködés)

  6. mellkas és az emlő sérülése

  7. idült veseelégtelenség

  8. májbetegség

  9. Parkinson-kór

  10. némely agyműtét

  11. gyógyszerek:

gyomorürülést elősegítő szerek: Cerucal, Motilium
pszichiátriai szerek: antipszichotikumok, antidepresszánsok
női nemi hormonok ( fogamzásgátlót szedők 30%ának magas a PRL szintje)

A magas PRL szint leggyakoribb oka az agyalapi mirigy elülső lebenyének jóindulatú daganata, a prolaktinoma, melyaz agydaganatoknak körülbelül a 10 %-át teszi ki. Jóindulatú, lassan növő elváltozás, mely csak hosszú idő után okoz tüneteket. Mérete alapján elkülöníthetünk ún. mikroadenomát (1 cm-nél kisebb daganat) és makroadenomát (1 cm-nél nagyobb tumor).

Tünetei: nőkben: menstruációs zavarok, teherbeesési nehézség, emlőfeszülés, tejcsorgás (szoptatás nélkül) férfiakban: emlő egy- vagy kétoldali megnövekedése (ginekomasztia), libidó-csökkenés, potenciazavar

Diagnózisa: ha három különböző időpontban vett vérmintában magas PRL szintet mérünk, hiperprolaktinémiáról (magas PRL a vérben) beszélünk. Ahhoz hogy ezt az agyalapi mirigy daganata okozza-e, ún. sella MRI (agyalapi mirigy mágneses rezonancia vizsgálata) vagy sella CT (computer tomográfia) kell végezni. Feltétlenül meg kell vizsgálnunk az egyéb lehetséges kóroki tényezőket is, elsősorban enyhén emelkedett PRL szint esetén.

Kezelése:A diagnózistól függően kerül sor a gyógyszeres, a sebészeti és a besugárzásos kezelésre.Az esetek legnagyobb részében a gyógyszeres kezelés megfelelő kontrollt biztosít. A magas PRL kezelésében alkamazható szerek:Bromocriptin (bromergocriptin), quinagolid (Norprolac)és cabergolin (jelenleg Magyarországon nincs forgalomban) A kezelés hatása már 1-2 hét alatt észrevehető módon gátolja a tejelválasztást, ill. a PRL szintet és 6-8 hét múltán megindítható vele a havi vérzés. Nagy, a szemideg-kereszteződést nyomó makroadenomák esetében van csak szükség idegsebészeti beavatkozásra vagy esetleg külső besugárzásra. A műtétet általában az orrlyukon keresztüli behatolásból (ún. transsphenoidalis) végzik, mely nem jár látható heggel az arcon. A sugárkezelés csak a fentiekben ismertetett kezelési módokkal sem kontrollálható PRLoma esetében lehet szükséges, mely lehet ún. gamma-kés vagy külső besugárzás. Ezek használatára extrém ritka esetekben van szükség.

 

TSH: tireoidea stimuláló hormon (pajzsmirigy irányító hormon)

Az agyalapi mirigy azon hormonja, mely a pajzsmirigyműködését szabályozza. A pajzsmirigy és „irányításának” megfelelő működése szükséges a normális fejlődéshez, a stresszhez való alkalmazkodáshoz, valamint jelentős a szerepe az anyagcsere-folyamatok szabályozásában.

A hipotalmo-hipofizis-pajzsmirigy tengely az ún. negativ feed back(visszajelzés) által szabályozott (egy hormon túltermelődése esetén annak serkentő hormonjának szintje csökken). Amennyiben a pajzsmirigy működése csökken (hipotireózis), a TSH emelkedni kezd. Ha a pajzsmirigy túlműködik, a TSH alacsony. A TSH elválasztását a hipotalamusz TRH-ja is serkenti.

Magas TSH okai:leggyakrabban hipotireózis (pajzsmirigy alulműködés), illetve extrém ritka esetekben az agyalapi mirigy jóindulatú, TSH termelő daganata. Magas TSH és annak ellentmondó pajzsmirigy-túlműködésre utaló tünetek esetén a pajzsmirigy által termelt ft3 és ft4 meghatározása szükséges.

Alacsony TSHokai: leggyakrabban hipertireózis(a pajzsmirigy túlműködése), ritkábban a hipofízis intakt működésének hiánya (pl. műtét utáni állapotban). Alacsony TSH esetén érdemes meghatároznunk a pajzsmirigyben termelt hormonok szintjét ( ft3, ft4), mert ez alapján tudunk dönteni a valódi kórokról.

 

ACTH: adrenokortikotróp hormon

Az agyalapi mirigy azon hormonja, mely a mellékvesekéreg működésének irányításához szükséges. ACTH hatására a mellékvesékben fokozódik a kortizol és más hormonok elválasztása és azok emelkedő szintje visszagátolja az ACTH-t (ún. negativ feed back).

Magas ACTH okai:

Agyalapi mirigy daganat (ált. mikroadenoma), mely ún. Cushing szindrómátokoz,melynek nagyon jellegzetes tünetei vannak (pirosas-lilás csíkok a hason, alma típusú elhízás, a nyakon ún. bivaly-púp, holdvilágarc). Diagnosztikájában a sorozatos hipofizis és perifériás hormonmérések szükségesek Cushing szindróma esetén elmarad az éjszaka folyamán a kortizol (mellékvesekéreg hormon)-szint csökkenése és nappal is magas kortizol-szintek észlelhetők, magas ACTH szint mellett. Sokszor a hormonális diagnosztika nehéz és sok buktatóval járhat, ezért mindenképpen szükségünk van sella MRI és hasi ultrahang ill. CT vagy MRI –re is tisztázandó, hogy a hormoneltérést okozó betegséget az agyalapi mirigy jóindulatú daganata, vagy a mellékvesé(k)ben elhelyezkedő daganat okozza. Kezelése sebészi, tehát a tumor eltávolítása szükséges.

 

A mellékvesekéreg nem kellő működése (mellékvese-elégtelenség, Addison-kór), mely miatt a kortizol szint csökkenése az ACTH termelésének fokozódását váltja ki. Tünetei jellegzetesek: gyengeség, fáradékonyság,a bőrszín fokozatos sötétedése. Diagnosztikájában fontosan mind a perifériás (mellékvesekéreg) mind a hipofízis hormontermelésének meghatározása. Kezelése: a perifériás hormon-pótlás elengedhetetlen. Használatos a hidrokortizon (Cortef) a mellékvesekéreg glükokortikoid hormonjainak pótlására, mely szükség esetén fludrokortizonnal (mineralokortokoid) egészítendő ki.

 

Alacsony ACTH okai:

Az agyalapi mirigy ACTH termelése általában műtétet követőenesik ki, de lehet következménye ún. hipofizitisznek (hipofizis autoimmun gyulladása). Az alacsony ACTH hatására a mellékvesekéreg irányítása kiesik, a mellékvesék hormontermelése csökken, mely akár életet veszélyeztető mellékvesekéreg-elégtelenséghez vezethet (hipadrénia).A hirtelen kialakuló hipadréniának nagyon súlyos tünetei lehetnek: alacsony Na- szint, hasi fájdalmak, hányás, renyhe bélműködés, gyengeség, elesett általános állapot. A hipadrénia diagnózisához meg kell mérnünk mind az ACTH, mind a perifériás hormonok szintjét (kortizol, DHEA, DHEAS, ill. aldoszteron)

Kezelése: a hiányzó perifériás hormont, ami jelen esetben a mellékvesekéreg hormon kell pótolni. Erre jelenleg a hidrokortizon (Cortef) használatos. Az agyalapi mirigyet is érintő műtétek előtt ill. ha szükséges, a műtétet követően is adunk hidrokortizont, pótlandó az esetlegesen sérült ACTH termelés következtében létrejövő mellékvese elégtelenséget.

 

FSH: follikulus stimuláló hormon

Az FSH-t a hipofízis termeli. Termelését egy összetett rendszer szabályozza, melyhez a nemi szervek (gonadok), az agyalapi mirigy és a hipotalamusz összehangolt működése szükséges.

A laboratóriumban meghatározott FSH és annak referenciatartománya (normális szintje) számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. A laboratóriumi leleten az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni és a többi hormon ismertében , azokkal való összefüggésében kiértékelni.

Nőkben az FSH stimulálja a petefészek follikulus (tüsző) növekedésétés fejlődését a menstruációs ciklus follikuláris fázisában. A menstruációs ciklus két fázisra osztható: follikuláris és a luteális fázisra. A két fázis elkülönítése a jellemző hormonok, az FSH és a luteinizáló hormon (LH) koncentrációjának lökésszerű növekedése alapján történik. Az ovuláció, a petesejt kilökődése a petefészekből röviddel az LH szintjének emelkedés után történik. A follikuláris fázisban az FSH indítja el az ösztradiol termelését a follikulusban, míg a luteális fázisban az FSH a progeszteron termelését stimulálja. Az ösztradiol és a progeszteron mennyisége jelenti a visszajelzést a hipofízis számára az FSH termelést illetően. Férfiakban az FSH a spermiumtermeléshez és éréshez szükséges.

 

Az FSH magasszintje általában a perifériás szerv (nemi szervek) elégtelenségét tükrözi. Nőkben menopausa ( csökkent petefészek működés),férfiakban a spermiogenezis zavara okoz magas FSH-szintet (ún. perifériás hipogonadizmus). Magas FSH szint hátterében extrém ritkán de előfordulhat agyalapi mirigy daganatis. Magas FSH szintet okozhat néhány gyógyszer szedése is, mint pl. levodopa (Parkinson-betegségben adott szer), cimetidin (gyomrosav-csökkentő),clomiphen (Clostilbegyt), digoxin (szívelégtelenség kezeléséhez adott gyógyszer)

Az FSH alacsonyszintje hipofízis elégtelenségmellett szólhat. Ilyen esetben más agyalapi mirigy hormonokat is meg kell határozni, kizárandó a többszörös hormonhiányt. Az FSH hiány általában együtt jár alacsony LH szinttel. Ha az FSH- és LH- szint alacsony, ún. LHRH meghatározásra ehet szükség, melynek kapcsán történik egy 0. perces vérvétel FSH és LH meghatározásra, majd LHRH-t (LH releasing hormone)adunk be vénásan és 30 perc múlva újabb vérvétel történik az FSH és LH meghatározására. Ezzel a teszttel eldöntjük, hogy a hipofízis még képes-e a hipotalamikus irányító hormon (LHRH) hatására hormont termelni. Fals alacsony FSH szintet okozhatnak: orális fogamzásgátlók, női és férfi hormonpótló készítmények, tesztoszteron-számrmazékok, phenotiazon.

Nőkben a teherbeeséssel kapcsolatban nehézségek, rendszertelen a havi vérzés, petefészek-elégtelenség ill. policisztás ovárium szindróma gyanúja esetén az FSH meghatározására van szükség, de más hormonokkal együtt. PCOS esetében pl. az FSH és az LH aránya kórjelző lehet.

Az FSH a férfiaknemi működésében is szerepet játszik: stimulálja a spermiumok érését, és elősegíti az androgént-kötő fehérjék termelését. Serdülőkor után a férfiakban az FSH szintje viszonylag állandó. Magas és alacsony FSH szint is kórjelző lehet potencia- és spermiumtermelési zavarok esetén. Alacsony FSH esetén LHRH terhelés végzendő (ld. fent).A férfi hipogonadizmuskivizsgálásban elengedhetetlen azonban az FSH-val párhuzamosan meghatározott LH és tesztoszteron, SHBG ill. szabad tesztoszteron, esetleg ösztrogén, és mellékvese eredetű androgének meghatározása is.


Gyermekkorban is lehet szükség az FSH meghatározására, ha a gyermek nemi fejlődése késleltetett (pubertas tarda)vagy túl gyors (korai pubertás,pubertas precox). Csecsemőkben és kisgyermekekben az FSH szint röviddel a születés után emelkedik, majd ezután nagyon alacsony szintre csökken. Pubertásban áll be a későbbiekben is észlelhető menstruációs ciklusfüggő ingadozás az FSH szintekben (ld. menstruációs zavarokfejezet).Normál serdülőkor előtti magas FSH és LH szint a serdülésre jellemző jegyekkel benignus pubertas praecox-ot jelez. Ekkor nincs háttérbetegség, csak a szokványos serdülés egy szokatlan, jóindulatú változata.Késleltetett serdüléskoraz FSH és LH szintek a korcsoportnak megfelelőek, vagy alacsonyabbak lehetnek. Itt mindenképpen szükséges a késői nemi érés okának kiderítése. Ehhez gyakran többféle hormonszint meghatározására kerül sor, melyek között a GnRH (Gonadotropin Releasing Hormon) adását követő LH koncentrációjának mérése is szerepelhet

Menopauzában (változókorban) az ováriumok működése megszűnik, ekkor az FSH szint emelkedik. Hasonló kórkép a férfiak andropauzája, mely kevésbé kifejezett klinikai tünetekkel jár, de ugyanúgy FSH emelkedéshez vezet.

LH: luteinizáló hormon


Az LH az agyban, az agyalapi mirigyben. Termelődés bonyolult szabályozás alatt áll, amelyben a hipofízisen kívül szerepet játszanak az ivarmirigyekben (petefészekben illetve herékben) és a hipotalamuszban termelődő hormonok is.

A nőkmenstruációs ciklusa 2 fázisra osztható, a follikuláris és luteális fázisra, amelyben a ciklus közepén a follikulus-stimuláló hormon (FSH) és LH szintje meredeken megemelkedik. Az LH (és FSH) magas szintje a ciklus közepén tüszőrepedést vált ki. Az LH ezen felül a petefészekben szteroidok, elsősorban ösztradiol termelődésétstimulálja. Az ösztradiol és egyéb szteroidok viszont a hipofízisben visszahatnak az LH termelődésére. Az LH a nap folyamán intermittálva, lökésszerűen szabadul fel, és nőkben ciklusfüggő ingadozást is mutat. Ezért nagyon fontos ismerni a mintavétel időpontját. A vérből történt LH meghatározásokhoz a laboratóriumok megadják a ciklushoz illesztett normál értékeket. Az LH csúcs kimutatására rendelkezésre állnak újabban vizelet gyorstesztek is, melyek a tüszőrepedés meghatározásához, a gyermekáldás optimális időpontjának kiszámításához használatosak. Az LH csúcs jelzi, hogy a tüszőrepedés (ovuláció) az elkövetkező 1-2 napon belül bekövetkezik
Az LH meghatározást gyakran más vizsgálatokkal (FSH, tesztoszteron, ösztradiol és progeszteron) együtt érdemes végezni, mind a férfi és női meddőségokának illetve a szabálytalan menstruációs ciklusok okának tisztázásakor.

Férfiakban az LH a herék Leydig sejtjeiben tesztoszteron termelődésétindukálja. Az LH szintek a pubertás után viszonylag állandóak. A tesztoszteron negatív visszacsatolás révén gátló hatást fejt ki a hipofízisre és a hipotalamuszra, ezáltal részt vesz a szekretált LH mennyiségének szabályozásában.

Kisgyermekekben az LH szintek nem sokkal a születés után megemelkednek, majd igen alacsony szintre csökkennek (fiúkban a 6. hónapban, lányokban az 1-2. évben). Hat-nyolc éves korban, a pubertás kezdetét és a másodlagos nemi jellegek kialakulását megelőzően a hormon szint ismét elkezd emelkedni.Gyermekekben, az LH (és FSH) meghatározását késői nemi érés vagy pubertas precox (korai pubertás) hátterében álló okok felderítésére használják.

Magas LH szintet látunk leggyakrabban meno- ill. andropauzában, a nemi szervek elégtelen hormontermelése következtében. Extrém ritkán hipofízis adenoma állhat a háttérben

Alacsony LH szintet látunk hipofízis elégtelenségkövetkeztében (ritkán). AZ LH szint meghatározásánál nagy figyelmet kell fordítanunk a mintavétel időpontjára és alacsony LH szint esetén egyéb hipofízis hormonok és perifériás hormonok meghatározására is szükség van, mert sokszor csak együttesen értelmezhetők. Alacsony LH szintet észlelve, a gonadotrop releasing hormonra (LHRH, GnRH)-ra adott választ kell értékelnünk (ld LHRH-teszt). Az iygy kapott értékeket használjuk a hipotalamusz - agyalapi mirigy hormonális rendszer elsődleges vagy másodlagos rendellenességeinek elkülönítésére. A GnRH a hipotalamuszban termelődő hormon, amely a hipofízist LH és FSH felszabadítására készteti. Ehhez a vizsgálathoz kiindulási vérmintát veszünk, majd GnRH injekciót adunk a páciensnek. Ezután, meghatározott időpontokban vérmintákat veszünk (30 és 60 perc). Ezekből a mintákból meghatározzuk az LH szinteket, és összevetjük azokat a kezdeti és az azt követő értékekkel. Ez a vizsgálat segít elkülöníteni a petefészkek illetve herék (elsődleges) betegségeit a hipofízissel vagy hipotalamusszal kapcsolatos (másodlagos) rendellenességektől. Ezen felül, sokszor hasznos információkat nyújt a korai vagy késői pubertás okának felderítéséhez.

 

A hipofízis hátsó lebeny hormonjai és termelődési zavaruk

A hipofízis hátsó lebenyében hormontermelés nem történik, onnan csak a hipotalamuszban már megtermelt hormonok felszabadítása és vérbe kerülése zajlik

A két legfontosabb termelt hormon:

Oxitocin:

A hipotalamuszban termelődő, a hipofízis hátsó lebenyében felszabaduló hormon.

Az oxitocin hatásai:

  • A vazopresszin hatásához hasonlóan csökkenti a vizeletkiválasztást. Emiatt embereknél nagy mennyiségű oxitocin adása ödémát okoz.
  • Oxitocin szabadul fel orgazmuskor mind a férfiban, mind a nőben. Férfinál az ejakulációt segíti, nőnél méhösszehúzódást okoz.
  • A várandósság végére a magzati ACTH-leadás stimulálja a magzati kortizolszekréciót, ami gátolja a progeszteron termelődését a placentában. Ennek következtében megszaporodnak a réskapcsolatok, és megnő az oxtocinreceptorok száma az endometriumban és myometriumban (méhizomzatban). A méh nyúlását érzékelő receptorok idegi úton a hypothalamusba jutva serkentik az oxitocin-leadást, amely a méh simaizmának összehúzódását okozza. Az oxitocin az endometriumban prosztaglandinok termelését serkenti, ami aktiválja a myometriumot. Az összehúzódások hatására kinyílik a méhszáj, és a kitolási szakban megszületik a kisbaba.
  • Szoptatásnál az oxitocin a tejutak kiürülését segíti a simaizom-összehúzó hatásával (és utófájásokat okoz a gyermekágyas időszakban)
  • Az agyban termelődő oxitocin csökkenti a fájdalomérzetet, elsősorban az agyban hatva. (Szüléskor ezért problémás a külső oxitocin bejuttatása az anyai szervezetbe, hiszen az nem fejti ki a fájdalomcsillapító hatást az agyban az agy-vér gát miatt, azonban a szervezet oxitocinszintjét megemelve gátolja a további oxitocintermelést az agyban.)
  • Az anyai oxitocin felkészíti a magzati agyat a szülésre: a GABA neurotranszmitter megváltoztatja a magzati agykéreg sejtjeinek működését, és csökkenti a hypoxiás sérülés lehetőségét.
  • A közösüléskor felszabaduló oxitocin lehet felelős a monogám kapcsolatokért (férfiakban az oxitocin hatását valamelyest ellensúlyozza a tesztoszteron). Szerelmes embereknek magasabb az oxitocinszintje.
  • Fokozza a bizalmat és csökkenti a félelemérzetet. Stresszoldó hatása is van.

 

Vazopresszin (aVP: arginin vazopresszin, ADH: antidiuretikus hormon)

Az antidiuretikus hormon (ADH, adiuretin, régi elnevezés: vazopresszin) feladata, hogy a vesében fokozza a vízvisszatartást, és így segítsen a szervezetnek a megfelelő mennyiségű víz megtartásában. Hatására kevesebb víz választódik ki a vizelettel, azaz a vizelet koncentrálódik.

Az ADH a hipotalamuszhoz tartozó nucleus supraopticus nevű idegsejtcsoportban termelődik. A kész hormon az agyalapi mirigy (hipofízis) nyelében az idegsejtek axonjaiban az agyalapi mirigy hátsó lebenyébe szállítódik és ott raktározódik. Szükség esetén innen szabadul fel a véráramba.

Az antidiuretikus hormon egy "szomjúsághormon". Hatására a vesékben – a disztális tubulusokban és a gyűjtőcsatornákban – a víz visszaszívódik a kiválasztott vizeletből. Ezt a hatást az ADH úgy éri el, hogy vízáteresztő csatornákat (például aquaporin-2, AQP2) épít be a vesecsatornák falába, amin keresztül a víz a tubulussejtekbe visszaáramlik.

Amikor a szervezet kevés vízhez jut, megnövekedik a vérben található nátrium-, klorid-, illetve kálium-ionok koncentrációja, ami a szervezet számára káros. Ezért a megemelkedett vérkoncentrációt a hipotalamusz ozmoreceptorai érzékelik és serkentik az ADH felszabadulását az agyalapi mirigyből. Az ADH a vérárammal a vese gyűjtőcsatornáihoz jut. A csatornát körülvevő sejtek normális esetben víz számára átjárhatatlanok és így megakadályozzák a víz vizeletből történő visszavételét. Az ADH a vesesejtek membránjában található receptorokhoz köt. A receptorok a sejt belsejében raktárakból kalciumot szabadítanak fel. A felszabadult kalciummolekulák beiindítanak egy folyamatot, melynek során az aquaporint tartalmazó vezikulumok a sejtmembránnal fuzionálnak és a vízcsatornák beépülnek a membránba. Ennek hatására a vesetubulust körülvevő sejt membránja átjárhatóvá válik a víz számára és a víz a sejt belsejéből visszakerül a véráramba.

ADH hiányaesetén a víz nem szívódik vissza a véráramba, vízveszteség alakul ki. A betegek nagy mennyiségű vizeletet ürítenek (napi 20 literig) és ennek következtében rengeteget isznak. Ezt a betegséget nevezik centrális diabetes insipidusnak. Az aquaporin vagy az ADH receptorok károsodása a vesékben lényegében ugyanezeket a tüneteket okozza. Ezt a formát renális diabetes insipidusnak nevezik. ADH összehúzza az ereket (vazokonstriktív hatású). Innen ered a régi elnevezése (vazopresszin). A diabetes insipidus kezelésére az ADH-t orrspray vagy tabletta formájában lehet pótolni. Az alkohol gátolja az ADH termelését. Ezért nő alkohol hatására a vizeletürítés és alakul ki a dehidráció (kiszáradás) és a következményes fejfájás, szájszáradás Hasonló – ADH kiválasztást gátló – hatásúak a szteroidok és a koffein is.

Magas ADH-szintetokoz a nikotin, mely serkenti az ADH felszabadulását. A hormon kiválasztását fokozhatják még például fájdalom, izommunka, alacsony vércukorszint, vagy bizonyos (például asztma-ellenes) gyógyszerek is.

Bővebben...

Menstruációs zavarok, női eredetű meddőség vizsgálata

Nőkben a teherbeeséssel kapcsolatban nehézségek, rendszertelen a havi vérzés, petefészek-elégtelenség ill. policisztás ovárium szindróma gyanúja esetén az FSH meghatározására van szükség, de más hormonokkal együtt. PCOS esetében pl. az FSH és az LH aránya kórjelző lehet.

Menstruációs zavarok, női meddőség

Nőknél az LH (és FSH) szintek meghatározása segíthet elkülöníteni az elsődleges (primer) petefészek működési elégtelenséget (azaz magának a petefészeknek a működési elégtelenségét vagy a petefészek fejlődési zavarát) a másodlagos petefészek működési zavaroktól (amikor a petefészkek a hipofízis vagy a hipotalamusz rendellenessége miatt nem képesek ellátni funkciójukat). Elsődleges petefészek működési elégtelenségben az LH és FSH szintek emelkedettek.
Elsődleges petefészek működési elégtelenség oka lehet:

Fejlődési zavar:

  • A petefészkek hiánya (agenezise) (nem fejlődtek ki a petefészkek).
  • Kromoszóma-rendellenesség (például Turner szindróma).
  •  A petefészkek szteroid-termelésének rendellenessége (például a 17-alfa-hidroxiláz hiány).


A petefészek működésének túlságosan korai megszűnése, amelyet okozhat:

  • Besugárzás
  • Kemoterápia
  • Autoimmun betegség

Krónikus anovuláció (a tüszőrepedés elmaradása), amelynek oka lehet:

  • Policisztás ovárium szindróma (PCOS).
  • Mellékvese betegség.
  • Pajzsmirigy betegség.
  • Petefészek tumor.

Amikor egy nő eléri a változó kort (menopauzát), és petefészkei beszüntetik működésüket, az LH szintek megemelkednek.

Alacsony LH és FSH szintek figyelhetők meg másodlagos petefészek működési elégtelenségben, amikor is a hipofízis vagy hipotalamusz működésével kapcsolatos problémára utalnak. 

Bővebben...

Pajzsmirigy működésének vizsgálata

A pajzsmirigy anatómiája

A pajzsmirigy a gégeporc alsó és a légcső felső szakaszának két oldalán helyezkedik el. Súlya egészségesekben nem haladja meg a 20 grammot. Két, jobb és bal lebenyét lehet elkülöníteni, a kettőt középen köti össze egy híd. Vérellátását mindkét oldalon 2-2- verőér biztosítja, az idegi ellátása részben a hangszalag feszességét, részben a hangszalag mozgását hivatott biztosítani. Ennek azért van jelentősége, mert sérülésük esetén a hangszín megváltozhat, rekedtség, súlyosabb esetben nehézlégzés léphet fel.

 

Működése:

A pajzsmirigy a belső elválasztású mirigyek közé tartozik, vagyis hormonokat termel, melyeket közvetlenül a véráramba juttat. Ezek a hormonok a tiroxin ( T4), a trijodtironin ( T3) és a kalcitonin. A pajzsmirigy működését közvetlenül az agyalapi mirigy által elválasztott, a pajzsmirigyműködést fokozó hormonja (TSH) szabályozza. A tiroxin hatása elsősorban az anyagcsere folyamatokra ( fehérjeszintézis, szív, máj, vese, izomzat oxigénfogyasztása), míg a kalcitonin a kalcium anyagcserére fejti ki hatását. A tiroxin és trijódtironin felépítéséhez jódra van szükség. Ennek hiányában a pajzsmirigy-hormonok nem képződnek kellő mennyiségben, az agyalapi mirigy serkentő hatására egyre nagyobbak lesznek és kialakul a golyva.

 

A pajzsmirigy betegségei:

Anatómiai eltérései lehetnek: 
a pajzsmirigy diffúz vagy göbös megnagyobbodása (golyva) illetve a pajzsmirigy megkisebbedése (hegesedés vagy operáció következtében illetve sugárkezelést követően)

A pajzsmirigy működési eltérései: hipotireózis(alulműködés), hipertireózis (túlműködés).

A pajzsmirigybetegség gyanúja estén végzendő vizsgálatok:

Anamnézis: kórtörténet, mely a tüneteket tisztázza. Fontos a családi anamnézis felvétele is, hiszen a a pajzsmirigy betegségre való hajlam családi halmozódást mutat.

Fizikális vizsgálat: a nyakat tapintva megállapítható a pajzsmirigy nagysága, annak esetleges göbössége.

Laboratóriumi paraméterek meghatározása: ún. szűrésre a TSH-t használjuk, illetve ft3, ft4 és kalcitonin és autoimmun folyamatgyanúja esetén ún. anti TPO és TRAb (TRAK) meghatározást végzünk.

Pajzsmirigy ultrahang: megállapítjuk a pajzsmirigy nagyságát és szerkezét, az esetleges göbök méretét, szerkezetét és azok a környező képletekhez való viszonyát.

Pajzsmirigy szcintigráfia (izotóp vizsgálat): annak felmérése használatos, hogy a túlműködés hátterében ún. forró göb áll- e, valamint tisztázható vele a pajzsmirigy ún. substernalis ( a szegycsonyt alá való) terjedése.

 

Strúma, golyva, pajzsmirigy-megnagyobbodás

A pajzsmirigy-megnagyobbodás lehet egyenletes (diffúz) vagy göbös, a göbök lehetnek tömörek vagy folyadék-tartalmúak (ciszták).

Mindegyik forma járhat normális működéssel (normofunkciós), túlműködéssel (hiperfunkciós) vagy elégtelen működéssel (hipofunkciós).

A göbös strúma esetén mindig gondolnia kell az orvosnak a daganatlehetőségére is.

Serdülő korban vagy terhesség alatt nem ritka, hogy a pajzsmirigy megduzzad, tapinthatóvá válik. Rendszerint hormontermelésük normális marad, vagy átmenetileg fokozódik, de komolyabb tünetet, panaszt nem okoz és idővel kezelés nélkül is megszűnik, tehát sem gyógyszeres, sem műtéti kezelésre nincs szükség.
Gyulladásos betegségekis vezethetnek strúmához, ezek oka részben ismeretlen, másrészt immunológiai eredetű vagy vírusos fertőzés, de ritkán előfordulnak baktériumok okozta gyulladásos folyamatok is. Ez utóbbiak általában magas lázzal járnak. A gyulladásos betegségek közül ki kell emelni az úgynevezett Hashimoto-féle gyulladást, mert az elmúlt évtizedben előfordulás egyre növekszik és bizonyos rosszindulatú elfajulásuk is gyakrabban következik be.

Normofunkciósnak vagy nem toxikus strúmánaknevezik a normális mennyiségű hormont termelő, egyenletesen megnagyobbodott vagy göbös pajzsmirigyet. A egnagyobbodásnak többnyire az az oka, hogy vagy az étkezéssel felvett jód mennyisége csökkent, vagy bizonyos táplálékok (pl. a fehérrépa) vagy gyógyszerek gátolják a hormonképzést. Az agyalapi mirigy pajzsmirigyműködést serkentő hormonjának (TSH) termelése fokozódik, ennek következménye a pajzsmirigy megnagyobbodása, mert csak így tud elegendő hormont termelni a szervezet számára. A gyógyszeres kezelése(hormonpótlás) szükséges lehet a pajzsmirigy további növekedését megelőzendő. Műtét akkor indokolt, ha rosszindulatú daganat lehetősége merül fel, légcsőszűkületet vagy komoly esztétikai problémát okoz.

A pajzsmirigyműködés zavarai

Ha pajzsmirigy működése fokozódik, akkor beszélünk túlműködésről, hipertireozisról. Kialakulásában több tényező (immunológiai, stressz) játszik szerepet. Tünetei:idegesség, szapora szívműködés, hasmenés, fogyás, fokozott étvágy, izzadás, kézremegés, álmatlanság , kidülledt szemek (ún. endokrin oftalmopátia).Kezeléseelsősorban gyógyszeres, részben a pajzsmirigy működését gátló, részben az egyéb tüneteket (szapora szívműködés) csökkentő gyógyszerek alkalmazására van szükség. Kétféle gyógyszer áll rendelkezésre a pajzsmirigy hormon-termelésének gátlására: a metimazol ( Metothyrin), és a propyltiouracil (Propycil).

A gátlószerek mellékhatása lehet a fehérvérsejt-szám jelentős csökkenése, bőrtünetek jelentkezése vagy májkárosodás. Ilyenkor a kezelést azonnal fel kell függeszteni és  izotóp-kezeléshez vagy  műtéthez kell folyamodni. A gyógyszeres kezelés eredménytelensége esetén a pajzsmirigy csaknem teljes, sebészi eltávolítása indokolt. Idősebb korban a pajzsmirigy izotópos kezelése is eredménnyel járhat, fiatalabb korban (21 év alatt) a daganatok későbbi gyakoribb előfordulásának veszélye miatt nem ajánlott. Terhesség és szoptatás  ideje alatta Propycil kis dózisban adható anélkül, hogy a magzatra illetve a csecsemőre káros hatással lenne.

A pajzsmirigyműködés csökkent működése a hipotireózis. Hátterében állhat jódhiány, mely általában golyvát is okoz és jódpótlás hatására megszűnik. A leggyakrabban azonban a hipotireózis hátterében az ún. Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladásáll, mely egy ún. gátló autoantitest termelődésének (anti TPO) következtében jön létre. Az alulműködés oka lehet korábban alkalmazott izotóp- vagy sebészi kezelés is. A tüneteklassan alakulnak ki, hajhullás, száraz bőr, töredező köröm, aluszékonyság, végtag-, arc- és nyelvduzzanat jelentkezik.  Nem mindig jár ilyen jellemző tünetekkel, néha csak gyengeség, fáradékonyság miatt végzett vizsgálatok derítik ki a panaszok okát. Diagnosztikájában a TSH meghatározás az elsődleges. Magas TSH hipotireózist igazol. Emellett szükség lehet anti TPO mérésre, ultrahang végzésére is.   Kezeléselevothyroxin tabletta adagolásával történik (Letrox, Euthyrox, L-Thyroxin). A kezelési cél mindig a kornak és állapotnak (pl. terhesség, idős kor, társuló szívbetegség) megfelelő levothyroxin pótlás beállítása.

A pajzsmirigy rosszindulatú daganatai

Rosszindulatú daganatra kell gondolni göbös pajzsmirigy esetén fiatalabb korban, férfiaknál, ha a göb izotópot nem vesz fel, ha egyetlen göb észlelhető, ha gyorsan növekszik, az előzményekben gyermekkori izotópkezelés vagy a nyakat, mellkast ért röntgenbesugárzás szerepel, ha a göbökben meszesedés észlelhető, ha tapintással igen kemény. A rosszindulatú daganatok szövettani felépítését tekintve alapvetően négyféle daganatot különböztetnek meg. A daganatok többsége (papillárisvagy follikuláristípus) megfelelő sebészi kezeléssel (csaknem teljes vagy teljes pajzsmirigykiirtás), esetleg további izotópkezeléssel jól gyógyítható. Az ún. anaplasztikusrák gyógyulási esélye lényegesen rosszabb. Különleges forma a velős (medulláris) pajzsmirigyrák, ami a kalcitonin nevű hormont termeli. Egyik típusában családon belüli halmozódása megfigyelhető, öröklődő és már fiatal korban kialakulhat. Nem ritka, hogy a mellékvese velőállományából kiinduló, ugyancsak hormontermelő daganattal jár együtt (ún. MEN2szindróma).A rosszindulatú daganatok kezelése elsősorban sebészi, a pajzsmirigy nagy részének vagy a teljes pajzsmirigy állomány eltávolítása indokolt, szükség lehet a környéki nyirokcsomók kiirtására is. Papilláris és follikuláris rákesetében ún. radiojód utókezelésre szükség lehet, melynek során I131 kapszulát kell a betegnek lenyelnie és az a továbbiakban az esetlegesen a szervezetben szétszóródott pajzsmirigy eredetű sejteket elpusztítja és ezzel megakadályozza a betegség áttétképzését illetve kiújulását.

A pajzsmirigyműtétek szövődményei

Annak ellenére, hogy a pajzsmirigyműtétek mindennaposak, mégis súlyos szövődményekkel kell számolni. A műtét közben jelentős vérzés következhet be, régebben nem volt ritka a tág visszerekből származó légembólia (ma már biztonságosan elkerülhető), sérülhet a hangszalagot mozgató ideg egyik vagy mindkét oldalon, ami rekedtséghez, nehézlégzéshez, fulladáshoz vezethet. Ilyenkor szükség lehet az életmentő gégemetszésre. Bár ez utóbbi szövődmény ritka (1-2% körül), a beteg életminőségére azonban komoly hatással van (bizonyos foglalkozások esetén végzetes következményekkel járhat, pl. énekes, tanár, előadóművész stb.). A hangszalagbénulás lehet átmeneti vagy végleges. Szerencsére az esetek többségében a tünetek rendeződnek és csak ritkán van szükség tartós logopédiai kezelésre vagy hangréstágító műtétre.

Előfordul, hogy a műtét során mind a négy mellékpajzsmirigy eltávolításra kerül, ilyenkor csak jelentős mennyiségű, rendszeres gyógyszerszedéssel előzhetők meg a kalcium-hiány következményei. Ha a visszamaradt pajzsmirigyállomány nem tud elegendő hormont termelni, elégtelen működése miatt gyógyszerszedésre, hormonpótlásra van szükség. Részben ezért, részben a daganatos betegségek kiújulásának lehetősége miatt a pajzsmirigyműtéten átesett betegek gondozása, rendszeres ellenőrzése szükséges és ez elsősorban a beteg felelőssége.

 

  

 

Bővebben...
Feliratkozás az RSS csatornára

ivarsejtbankbanner