A nők dohányzása felelős a férfi meddőségéért?

  • Kategória: Blog

A meddőséget előidéző probléma számos esetben nem a nők fogamzóképességén múlik. A tapasztalatok alapján az esetek 30-40%-ban a férfiak infertilitása áll a gyermekvállalás útjában. A férfi meddőséget előidézhetik hormonális problémák, ivarcsatorna-fertőzés, a spermiumok teljes vagy részleges hiánya, azok gyenge mozgása, vagy veleszületett fejlődési rendellenességek.

Ezek a genetikai rendellenességek nem gyógyíthatók, legfeljebb a kísérő tünetek enyhíthetők, például hormonadagolással. A kutatások azt bizonyítják, azonban hogy a genetikai rendellenességek kialakulása megelőzhető, csakhogy ezért nem a férfiak, hanem a várandós édesanyák tehetnek a legtöbbet.

Azok a nők ugyanis, akik terhességük vagy a szoptatás alatt dohányoznak, fiúgyermekük jövőbeli termékenységét veszélyeztethetik, a Human Reproduction orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint. Közismert tény, hogy a terhesség alatti dohányzás számos módon negatívan befolyásolhatja a fejlődő embriót, de mostanáig a fiúutódok termékenységére való hatásmechanizmusáról nem voltak az orvostudománynak ismeretei.

Professzor Eileen McLaughlin, a Newcastle-i egyetem Priority Research Center in Chemical Biology Társelnöke vezette azt a kutatást, amelyben azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a fiúutódok termékenységét az anya terhesség és szoptatás alatti dohányzása. A kutatásunkban egy állati modellt használtak, amelyben az emberi dohányzást imitálták annak érdekében, hogy megfigyelhessék, hogyan befolyásolja az anya terhesség és szoptatás alatti dohányzása a fiúutódok termékenységét. Az egyik csoportban 27 nőstény egeret vizsgáltak, amelyek napi 1 csomag cigarettának megfelelő dohányfüst mennyiségnek voltak kitéve. Egy másik 27 fős csoport nőstény egereit normál levegőn figyelték, majd hat hét elteltével mindkét csoport tagjait egészséges hím egerekkel párosodtak."

A dohányfüstnek való kitételt a kutatók folytatták a vemhesség és a szoptatás ideje alatt is, egészen addig, amíg a kölyköket elválasztották. Az így megszületett 108 hím egeret egész kifejlett korukban rendszeresen vizsgálták. A kutatók spermiumok előállításáért felelős sejtek DNS rendellenességeit, a spermiumok számát és a mozgásukat, valamint termékenyítő képességüket vizsgálták.

Kutatásaik eredményei azt mutatják, hogy a cigarettafüstnek kitett anyaállatok hím ivadékainak alacsonyabb a spermiumszáma, azok rosszabbul mozognak, abnormális az alakjuk és nem kötődnek megfelelően a petesejtekhez az IVF eljárások folyamán. A termékeny kor elérésekor ezek a dohányfüstnek kitett utódok nem, vagy csak korlátozottan termékenyek.

„Ez az első alkalom, hogy hitelesen bizonyítani tudtuk azt, hogy a fiúutódok cigarettafüstnek való kitettsége a terhesség alatt és az élet kezdetén károsítja a későbbiekben a termékenységüket"–mondta McLaughlin professzor.

Most már bizonyított tény, hogy a cigarettafüstben megtalálható toxinok közvetlen befolyással vannak a herékben levő őssejt populációra, ezáltal végérvényesen csökkentve az ott termelődő spermiumok számát. Ismeretes az is, hogy ezen toxinok hatására végbemenő oxidatív stressz károsítja a herékben találhatósejtek sejtmagjait és a mitokondriumokat is (a sejtek energiaközpontjai), hibás morfológiájú és mozgású, illetve a petesejthez kötődni vagy azzal egyesülni képtelen spermiumokat eredményezve.

Bár ezt a tanulmányt egereken végezték, az eredményei relevánsak az emberekkel kapcsolatosan is, hiszen sok, ma 30-40 éves férfi lehetett az anyaméhben kitéve cigarettafüstnek akkor, amikor annak egészségkárosító hatásai még kevésbé voltak ismertek. Ezeknek a férfiaknak a termékenységi problémái az alacsony és rossz minőségű spermiumokkal hozhatók összefüggésbe.

Sajnálatos módon a nők közel 25%-a napjainkban is folytatja a dohányzást várandóssága és/vagy a szoptatás ideje alatt, ezzel a számos szív- és érrendszeri kockázaton túl potenciálisan veszélyezteti fiúgyermeke termékenységét is.

A kutatás legfontosabb tanulsága számunkra az, hogy folytatni kell a dohányzás káros hatásaival kapcsolatos felvilágosító programokat és még inkább hangsúlyoznunk kell a terhesség és szoptatás alatti dohányzás veszélyeit, hiszen a férfi ivarsejtek fejlődésük korai szakaszában nagyon sérülékenyek és a potenciálisan létrejövő termékenységi problémák évtizedekig nem derülnek ki. - mondta Dr. Vereczkey Attila a Versys Clinincs orvosigazgatója.

A kutatók tovább folytatják a cigarettafüst károsító hatásainak vizsgálatát nemcsak a dohányzó anyák és fiúutódaik, hanem azok további hím leszármazottai esetében is. Folynak kutatások a cigarettafüst petesejtekre és a további nőstény utódokra gyakorolt hatásairól is.

Forrás: Damaging legacy: maternal cigarette smoking has long-term consequences for male offspring fertility", by A.P. Sobinoff et al. Human Reproduction journal. doi:10.1093/humrep/deu235

Bővebben...

Új lehetőség a férfi meddőség genetikai okának kimutatására - Halosperm® spermium DNS fragmentációs teszt

  • Kategória: Blog

A meddő kapcsolatok férfi tagjainak vizsgálata szintén kiemelt jelentőségű, mivel sajnos a sikertelen IVF programok hátterében az esetek 30-40%-ában férfi meddőség szerepel, amely sok esetben genetikai okokra vezethető vissza. Klinikai vizsgálatok rámutatnak arra, hogy a spermium minőségének új mutatója, és a potenciális termékenyítőképesség előrejelzőjének tekinthető a spermiumok DNS-ének integritás vizsgálata. A Halosperm tesztet egy spanyol kutatócsoport (Fernández et al. 2005) fejlesztette ki, Magyarországon pedig 2012 júniusa óta már a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet páciensei számára is elérhető ez a modern eljárás.

10

Mi a jelentősége ennek az új vizsgálati eljárásnak?

A sikeres megtermékenyítés szempontjából fontos, hogy megfelelő koncentrációjú, jó motilitással, azaz mozgással bíró spermiumok álljanak a rendelkezésre. Ennek oka, hogy a természetes megtermékenyítéshez a hímivarsejteknek át kell jutniuk a hüvely, méh, és a petevezető akadályain ahhoz, hogy elérjék a céljukat.  Erre akár egyetlen spermium is képes lehet, azonban a petesejtet corona radiata sejtek és egy glikoprotein réteg, az úgynevezett zona pellucida határolja, amin a spermiumok csak közös erővel, egymást „támogatva” képesek áthatolni, hogy majd egyetlen egy spermium behatolhasson a petesejtbe és megtermékenyítse azt.  Ez az oka annak, hogy a WHO (Egészségügyi Világszervezet) minimum 15millió spermium/ml–ben állapítja meg az egészségügyi határértéket, azonban a mennyiség összességében nem minden. Jó mozgású (min. 40% mozgó spermium), szabályos felépítésű, egészséges spermiumokra van szükség ahhoz, hogy megtörténjen a megtermékenyítés, az embrió osztódni kezdjen, beágyazódjon a méh nyálkahártyájába, és egészséges kisbaba szülessen belőle.

 Mi miatt alakulhat ki genetikai rendellenesség a spermiumokban?

A környezeti ártalmak, például a háttérsugárzás is jelentősen hozzájárult a férfi nemzőképesség csökkenéséhez, melyben vélhetően az elmúlt évtizedek során bekövetkezett atomkatasztrófák is szerepet játszottak. Mivel nem rendelkezünk sugárérzékeny receptorokkal, így közvetlenül nem érezzük ezeknek károsító hatását, csak az eredményét tudjuk nyomon követni a daganatos betegségek számának növekedésével, valamint a termékenység folyamatos és drasztikus csökkenésével. A fokozott számítógép használat, illetve a táblagépek elterjedése, valamint a zsebben elhelyezett mobiltelefon káros hatásai is ismeretesek, mindezek mellett a helytelen életmód és táplálkozás, valamint a dohányzás és kábítószer fogyasztás is károsan befolyásolja a nemzőképességet. Sajnos ezek a tényezők együttesen ahhoz vezetnek, hogy napjainkban egyre több pár kényszerül arra, hogy meddőségi klinikához forduljon, hiszen annak ellenére, hogy rendszeres szexuális életet élnek és nincs a nemzőképesség csökkenésének semmilyen látható jele, mégsem fogan meg a vágyott gyermek.

Milyen módon védekezhetnek a férfiak ezek ellen a környezeti hatások ellen?

Egy kis odafigyeléssel jelentős javulást tudunk elérni. Fontos, hogy már a fiatalok is odafigyeljenek arra, hogy ne helyezzék az ölükbe a számítógépet, a mobiltelefont pedig lehetőleg inkább a szívükhöz közel helyezzék el, ne a nadrágzsebükben hordják, mivel a távolsággal csökken a károsodás esélye, ezáltal a spermiumok nincsenek olyan erős elektromos sugárzásnak kitéve. Sajnos egyre több fiatal dohányzik és fogyaszt káros élvezeti cikkeket, például alkoholt és különböző drogokat, amely jelentősen kihathat a későbbi gyermekvállalásra is.

A korábbi módszerek milyen módon vizsgálták a férfi termékenységet?

A férfi termékenységi vizsgálat hagyományos módja a spermiumok számlálása, azok alakjának és mozgásának vizsgálatából áll. Ez utóbbinál azt ellenőrzik a szakemberek, hogy mennyire mozgékonyak a spermiumok, vagyis meghatározzák, hogy a spermiumok hány százaléka végez progresszív mozgást, azaz képes az előrehaladásra, és hány százalék mozog egy helyben, hiszen ez utóbbi nem alkalmas arra, hogy természetes körülmények között megtermékenyítsen egy petesejtet. Ez az eljárás tehát a mikroszkóp segítségével „szemmel látható” károsodásokat képes kimutatni, azonban a kromoszómakárosodásról nem szolgáltattak semmiféle információt.

Miben jelent újdonságot a Halosperm spermium DNS fragmentációs teszt?

Fernández és munkatársai 2005-ben fejlesztették ki ezt a tesztet, amelyet ma már világszerte alkalmaznak. A vizsgálathoz ugyanúgy elegendő egy egyszeri mintaadás, mint a hagyományos spermiogram esetében. Az eljárás során vizsgáljuk a spermiumok DNS degradációját, melyhez minimum 100 spermium vizsgálata szükséges, ez alapján állítjuk fel a diagnózist. A spermát  agaróz mikrogélben savas denaturáló oldattal, lízisoldattal (fehérje extrahálás) és mosóoldattal kezeljük, majd a mintákat festjük, mikroszkóppal vizsgáljuk. DNS törés, sérülés hiányában a spermiumok feje körül széles fényudvar (halo) látható, míg a sérült, töredezett, fragmentált DNS-t hordozó spermiumok feje körül kismértékű udvar látható, vagy egyáltalán nem látunk semmit. Ha ez a fényudvar nagy, illetve közepes méretű a spermium fejéhez viszonyítva, akkor nincs DNS fragmentáció, ha kicsi, vagy nincs, akkor sajnos töredezett a DNS. A mintában százalékos értékben adjuk meg a sérült, illetve ép DNS-sel rendelkező spermiumok arányát, ez alkotja a DNS fragmentációs indexet (DFI).

Mit tehet egy férfi, ha a Halosperm vizsgálat eredményei alapján rossz a spermaképe?

Mindenekelőtt a dohányzást, valamint az alkoholfogyasztást érdemes csökkenteni. Már az első konzultáció során érdemes sort keríteni ezekre a kérdésekre, hiszen a rossz spermakép sokszor a helytelen életmód következménye. A zsíros ételek fogyasztása szintén károsan befolyásolhatja a nemzőképességet, ezért érdemes figyelmet fordítani a helyes táplálkozásra is. Antioxidánsok, vitaminok és nyomelemek bevitelével is sokat javulhat a spermakép, mivel a spermiumok a petesejtekkel ellentétben újratermelődnek, így kiegészítő terápiaként gyakran alkalmazunk jó eredménnyel ilyen tartalmú gyógyhatású készítményeket. Sajnos a problémák egy része genetikai okokra vezethető vissza, amely helyes életmóddal nem befolyásolható, ezért súlyos férfi meddőség esetén érdemes elvégezni a Preimplantációs Genetikai Vizsgálatot (PGD micro-array CGH) is. Ez azért is ajánlott, hiszen ez a módszer képes kiszűrni a kromoszóma számbeli rendellenességeket még embrionális korban, így csak az ilyen jellegű károsodásoktól mentes embriókat ültetik vissza a szakemberek az anyaméhbe.

Helyes életmóddal és gyógyhatású készítmények segítségével mennyi idő alatt jelentkezik a javulás?

Egy spermium érése három hónapot vesz igénybe, így a spermakép javulásához is minimum ennyi idő szükséges. A Halosperm vizsgálat 3 hónap múlva megismételhető, így újra pontos képet kapunk arról, hogy sikerült-e a nemzőképességet pozitív irányba befolyásolni. Nagyon rossz spermakép esetén előfordulhat, hogy alig, vagy egyáltalán nem található spermium az ondóban, ilyenkor felmerül a herebiopszia lehetősége is. Mivel a hereszövetből kivett spermiumok jobban védve vannak a károsodások ellen, ezért nagyobb eséllyel találhatunk köztük megtermékenyítésre alkalmasat, így lehetőség nyílik a gyermekvállalásra az úgynevezett ICSI (intracitoplazmatikus spermium injektálás)technológia segítségével.

Szerencsére a férfiak többségénél jelentős javulás érhető el a Halosperm teszt elvégzése és a megfelelő andrológiai kezelés után, valamint a PGD micro-array technológia segítségével jó esély nyílik a sikeres gyermekvállalásra. Néhány esetben pedig a helyes életmód, mozgás, és a környezeti tényezők minimalizálása olyan javuláshoz vezet, hogy a várva-várt gyermekáldás akár természetes módon is bekövetkezhet, ráadásul a jövendőbeli édesapa egészsége szempontjából is kedvező változások következnek be.

szerzők:  Dr. Bógyi György andrológus, Dr. Debreceni Diána PhD., molekuláris biológus

 

12

 

Bővebben...

Hereműködés vizsgálata

Férfiaknál a magas LH szintek a herék elsődleges funkciózavarát jelzik. Ezt okozhatja a herék fejlődési zavara vagy a herék sérülése:

Fejlődési zavar:

  • A gonádok agenezise (nem fejlődtek ki a herék)
  • Kromoszómális rendellenességek (például Klinefelter szindróma)

A herék működészavara

  • Vírusinfekció (mumpsz)
  • Trauma
  • Besugárzás
  • Kemoterápia
  • Autoimmun betegség
  • Csírasejt tumor

Alacsony szintek hipofízis vagy hipotalamusz rendellenességekre utalnak

A GnRH-ra adott LH válasz meghatározásának eredményei segíthetnek az elsődleges működészavar (a petefészkek illetve herék működészavara) és a másodlagos rendellenességek (a hipofízissel vagy hipotalamusszal kapcsolatos problémák) elkülönítésében. Miután levették az alap LH-szint meghatározásához szükséges vért, injekció formájában GnRH-t juttatnak be a páciens szervezetébe. Amennyiben az injekciót követően az LH szint emelkedik, a hipofízis képes volt reagálni a GnRH-ra, ami arra utal, hogy a probléma okát a petefészkek vagy herék szintjén kell keresni. Alacsony LH szintek azt mutatják, hogy a hipofízis nem válaszolt a GnRH-ra, és a betegség valószínűleg a hipofízis vagy hipotalamusz rendellenes működésével kapcsolatos.

Bővebben...

Egyéb műtéti megoldások

Testicular Fine Needle Aspiration (TFNA):

A finom tűbiopsziás aspirációs módszert kezdetben diagnosztikus eszköznek használták azoospermiás férfiakban. A here percutan aspirációjához 21-23 G-s tűt használunk egy 20cm3 fecskendőhöz csatlakoztatva. Az aspirációt automata Bioptigun-nal is végezhetjük. Ezzel a technikával szerzett tapasztalatok limitáltak, jóllehet a módszer alkalmas az obstruktív azoospermia esetében. Hátrány, hogy a szúrás helyén haematoma és/vagy haematocele keletkezhet, melyet feltárás hiányában nem veszünk észre csak utólag. Előny, hogy ezt a módszert lokális érzéstelenítésben is végezhetjük, feltárás nélkül.

Percutaneous Epididymal Sperm Aspiration (PESA):

A PESA elvégzése azért javasolható, mert nem kell hozzá scrotalis feltárást végezni, könnyen ismételhető, nem szükséges hozzá operációs mikroszkóp és mikro sebészeti tapasztalat. A műtétet végezhetjük lokál vagy általános anaesthesiában. A beavatkozáshoz a herét stabilizáljuk két ujjunk között. 21G-s szárnyas tűhöz egy 20 ml-es fecskendőt csatlakoztatunk, melyet a mellékhere fejébe szúrunk és addig húzzuk finoman visszafelé, ameddig folyadék nem jelenik meg a fecskendőben. Ezt a műveletet addig végezzük, amíg megfelelő mennyiségű spermiumot találunk a folyadékban. A PESA során nagyon kis mennyiségű mellékhere folyadék nyerhető ki és általában nagyon sok vörösvértest található benn. A kísérletek 10-20%-ában nem nyerhető ki spermium az eljárás során, ilyenkor feltárásos műtétet vagy biopsziát kell végeznünk.

Microsurgical Epididymal Sperm Aspiration (MESA):

A mikrosebészeti mellékhere spermium aspirációs műtétet operációs mikroszkóp alatt végezzük. A mellékhere tubulusait szeparáljuk mikroszkópos aspirációt végzünk belőlük. Ennek az eljárásnak az előnye az, hogy megbízhatóan tudunk a mellékhere csatornáiból nagy számban spermatozoákat szeparálni, melyek aztán könnyen lefagyaszthatóak. Amióta a MESA segítségével spermatozoákat nyerhetünk a mellékhere csatornáiból, minimalizálja a mellékheréből nyert folyadék vérrel való keveredését, mely hátráltathatja a spermatozoák megtermékenyítő képességét az IVF során. Általában a kinyert folyadék mennyisége csak néhány mikroliter, de a spermiumok koncentrációja igen nagy. Így általában, a kinyert folyadékban elegendő mennyiségű spermium lelhető fel az IVF-hez vagy a fagyasztáshoz. A MESA-t speciálisan erre a célra kifejlesztett szilikon cső és hozzá tartozó pipetta segítségével végzik. Az aspiráció során a mellékhere folyadék bekerül a pipettán keresztül a fecskendőbe. A művelet végeztével a punctio helyét öltésekkel zárjuk vagy a kisebb vérzéseket elektro kauterrel megégetjük. A kinyert folyadékot biológus azonnal megvizsgálja mikroszkóp alatt. Ez az eljárás alkalmas az obstruktív azoospermia esetében -a spermiumok kinyeréséhez, - az olyan páciensek 99%-ában, akik előtte mikrosebészeti eljáráson estek át - még akkor is, ha a hereszövetben a korábbi beavatkozások következtében nagyfokú hegesedés alakult ki.

Bővebben...

TESA/MESA

Microsurgical Epididymal Sperm Aspiration (MESA):

A mikrosebészeti mellékhere spermium aspirációs műtétet operációs mikroszkóp alatt végezzük. A mellékhere tubulusait szeparáljuk mikroszkópos aspirációt végzünk belőlük. Ennek az eljárásnak az előnye az, hogy megbízhatóan tudunk a mellékhere csatornáiból nagy számban spermatozoákat szeparálni, melyek aztán könnyen lefagyaszthatóak. Amióta a MESA segítségével spermatozoákat nyerhetünk a mellékhere csatornáiból, minimalizálja a mellékheréből nyert folyadék vérrel való keveredését, mely hátráltathatja a spermatozoák megtermékenyítő képességét az IVF során. Általában a kinyert folyadék mennyisége csak néhány mikroliter, de a spermiumok koncentrációja igen nagy. Így általában, a kinyert folyadékban elegendő mennyiségű spermium lelhető fel az IVF-hez vagy a fagyasztáshoz. A MESA-t speciálisan erre a célra kifejlesztett szilikon cső és hozzá tartozó pipetta segítségével végzik. Az aspiráció során a mellékhere folyadék bekerül a pipettán keresztül a fecskendőbe. A művelet végeztével a punctio helyét öltésekkel zárjuk vagy a kisebb vérzéseket elektro kauterrel megégetjük. A kinyert folyadékot biológus azonnal megvizsgálja mikroszkóp alatt. Ez az eljárás alkalmas az obstruktív azoospermia esetében -a spermiumok kinyeréséhez, - az olyan páciensek 99%-ában, akik előtte mikrosebészeti eljáráson estek át - még akkor is, ha a hereszövetben a korábbi beavatkozások következtében nagyfokú hegesedés alakult ki.

Bővebben...

Hormonkezelések

Hipogonadizmus

1939-ban használta először a férfi klimaktérium terminológiáját, hogy leírja vele az idősödő férfiakon megjelenő tünetegyüttest.  Ezt a terminológiát 1970-es évekig használták, amikor is egy újabb terminológia került a köztudatba, ez volt a “férfi menopausa”. Az ennél is sokkal pontosabb, precízebb kifejezést, 1994-ban az Ausztrál Andrológus Társaság vezette be, mely pedig a „az idősödő férfi részleges androgén hiányos” állapota volt (‘Partial Androgen Deficiency of Aging Males’ (PADAM)). Ezt követően évekkel később Kanadában szintén újabb terminológia látott napvilágot: “Androgen Decline in the Aging Male” (ADAM)

 

Az andropausa kifejezést az 1980-as évek ót használják, a WHO 2000-ben készített egy tanulmányt, melyben, melynek a címe “Men, ageing and health”, melyben az andropausa kifejezést használták.

Legújabban pedig a ‘late-onset hypogonadism’ kifejezés használatos a tesztoszteron hiányos idősödő férfi állapotának leírására.
Az időskori hipogonadizmus:
Olyan, az idős korra jellemző klinikai és biokémiai tünetegyüttes, melyben típusos tünetekhez csökkent serum tesztoszteron szint társul. Ezen tünetek szignifikáns változást okozhatnak az életminőségben és kedvezőtlenül befolyásolhatják a különböző szervek funkcióját.

A tesztoszeron hiány okai

  • Primer hipogonadizmus: here eredetű
      • Genetikai okok, fejlődési okok, tumor, gyulladás
  • Szekunder hipogonadizmus: hipofízis eredetű
      • Idiopátiás, genetikai okok, fejlődési rendellenességek, tumor, hiperplolaktinemia
  • Primer és/vagy szekunder hipogonadizmus: kevert eredetű
      • Ionizáló sugárzás, toxinok, szisztémás, krónikus betegségek, gyógyszerek, idősödés folyamata

Ha az ok eredendően here eredetű, akkor ezt “primaer hypogonadizmusnak” nevezzük.

 

Számos ok és állapot okozhatja a herék alulműködését.

  • anorchia (here hiánya),
  • a herék elégtelen leszállása a scrotumba
  • germinális sejt aplasia (a herecsatornák csak Sertoli sejtet tartalmaznak, és nincsen testosterone-termelés a Leydig sejtekben),
  • kongenitális sex kromoszóma aberráció (here hypoplasiával és funkcionális zavarral együtt jár, pl: Klinefelter syndrome, XX férfi szindróma, XXY szindróma, gonadális diszgenezis.

A fejlődési rendellenességek, mint a férfi pseudohermaphroditizmus és a valódi hermaphroditizmus, gonadotropin receptor mutációk és Leydig sejt hypoplasia összefüggésben vannak a csökkent herefunkcióval. Ezen kívül okozhat here hipofunkciót heretumor, vagy trauma, mely szintén primer hipogonadizmushoz vezethet.
Ellentétben a menopuzával, az andropauza esetében a tünetek lassabban fejlődnek ki és a progresszió is lassabban jön létre. A kialakuló klinikai kép sajátos és jellemző az idősödés természetes, elkerülhetetlen következményeire. A megjelenő tünetek hasonlóak a prosztata carcinoma esetében alkalmazott hormon ablatív terápia során létrejövő tünetekre. Nem szükséges az összes manifesztációnak megjelennie ahhoz, hogy ezt a szindrómát azonosítani lehessen:

Tünetek a következők lehetnek:

  • csökkent csontdenzitás
  • csökkent izomtömeg és erő
  • fokozódó hasi obesitas
  • csökkent libido
  • emelkedő erectilis diszfunkció
  • csökkent hematopoiesis
  • romlót kedélyállapot
  • csökkent kognitiv funkció
  • csökkent általános jóllét

Az andropauza tüneteinek fellépése 75%-ban az 50 és 80 év közötti életkori tartományba esik, de a leggyakrabban az 51 és 60 év között jelentkeznek a tünetek. Az életkor előre haladtával az andropauza tünetei előfordulásai gyakorisága emelkedik. Az érintett populáció nagysága miatt népegészségügyi problémának tekintendő.
Az androgén hormonok pontos szexualitásban betöltött szerepe, az erekció mechanizmusában, az imptencia patogenezisében betöltött szerepe  egyenlőre nem egyértelmű.
A hormonális változások következtében létrejövő egyik, nagy komorbiditással járó tényező a csontsűrűség csökkenése (csontvesztés). A csontvesztés mértéke a kor előrehaladtával fokozódik, mely tényt több egymástól független klinikai vizsgálat is bizonyított.
Az alacsonyabb BMI és a dohányzás is összefüggésben van az emelkedett csontvesztéssel. A csontvesztés és az általa létrejött mozgáskorlátozottság a leggyakoribb oka az otthonápolásnak és vagy a kórházi kezelésnek, mely jelentős költségeket ró az államra. Az Egyesült Államokban 2000-ben 50 milliárd dollárba került az ebből fakadó kezelések költsége.
Egyéb faktorok is, mint pl: a csökkent ellenálló képesség és az fokozódó izomfáradás is hozzájárulhat az életkorral összefüggő mozgáskorlátozottsághoz.

Késői hipogonadizmus és az obezitás

  • Az obezitás fokozódik a kor előrehaladtával és a következők jellemzik:
    • Nő a test zsírtömege
    • Nő a testtömeg-index (BMI: kg/m2)
    • Nő a has körfogata
    • Nő a has/csípő körfogat aránya
    • Nő a kardiovaszkuláris rizikó és az ebből adódó mortalitás
  • Az alacsony tesztoszteron szint önálló prediktív tényezője a viscerlis zsírlerakódásnak

Késői hipogonadizmus és a libidó

  • Férfiaknál a libidó csökken az életkor előrehaladtával
  • Megfelelő plazma tesztoszteron szintek szükségesek a normál libidó megtartásához
  • A tesztoszteron hiány csökkenti a libidót
  • Idős férfiak csökkent libidója alacsony szabad tesztoszteron szintekkel társul

A kor előrehaladtával az erektilis diszfunkció mértéke is emelkedik.  Egyes vizsgálatokból az is kiderült, hogy az erektilis diszfunkció életkorra korrigált aránya magasabb az alul edukált populációban, diabetes esetében, szívbetegség és hypertónia esetében.
Enyhe depresszió (dysthymia) és csökkent tesztoszteron szint

  • A dysthymia egy enyhe krónikus, depressziós            szindróma, mely rossz hangulattal,             fáradtságérzéssel, csökkent libidóval jár
  • Dysthymiában szenvedő betegeknél alacsonyabb tesztoszteron szintet találtak szemben a  major depresszióban szenvedőkkel
  • Idős férfiak esetében a dysthima a hipogonadizmushoz társulhat

Késői hipogonadizmus és benignus prosztata hiperplázia (BPH)

  • A prosztata volumene és a  BPH tünetei fokozódnak az életkorral
  • A tesztoszteron szint idősödő férfiaknál nem függ össze a BPH rizikójával
  • A tesztoszteronszint nem függ össze a következő klinikai parameterekkel:
    • International Prostate Symptom Score (IPSS)
    • Prosztata volumene
    • PSA szint

A hipogonadizmus kezelési lehetőségei

  • 3 oxoandrosten származékai

-Andriol® Testocaps®
-Nebido i.m. inj.

  • 5 androstanon  származékai

Proviron

  • Androgel 25 mg, 50 mg
  • Tostran 2% gél
  • Intrinsa 300 mikrogramm transzdermális tapasz

Összefoglalás

  • Az időskori hipogonadizmus valós klinikai entitás, melynek szerepe van az idős férfi morbiditásában és mortalitásában.
  • A fiziológiás se tesztoszteron szint helyreállítása késleltetheti vagy megelőzheti a késői hipogonadizmus következményeit.
  • A késői hipogonadizmus egy teljes klinikai kórkép, mely hozzájárul az idősödő férfiak morbiditásához és mortalitásához
  • Nincs bizonyítható összefüggés a szérum tesztoszteron szint és a prosztata betegségei között
  • A tesztoszteronpótló terápia hozzájárulhat az életminőség javításához idősödő férfiak esetében
  • A fiziológiás tesztoszteron szintek helyreállítása késleltetheti vagy helyreállíthatja a késői hipogonadizmus következményeit
  • Idősödő férfiak esetében a tesztoszteron szint csökken az életkorral
  • A tesztoszteron szint csökkenése klinikailag releváns tüneteket eredményez: Késői hipogonadizmus
  • Késői hipogonadizmusa tünetei:
    • Csökkent csontsűrűség
    • Csökkent izomtömeg és izomerő
    • Obezitás
    • Depressziós hangulat
    • Csökkent szexuális funkció
    • Csökkent hematopoesis
    • Csökkent kognitív funkciók
    • Emelkedett  kardiovaszkuláris rizikó
Bővebben...

Genetikai kivizsgálás

Férfi meddőség genetikai okai és kivizsgálása

A házaspárok 10-15%-a akarata ellenére gyermektelen. A terméketlenség vagy más néven infertilitás oka 35-40%-ban csak a férfiban rejlik. A becslések szerint a meddő férfiak 15%-ánál valamilyen genetikai rendellenesség áll a nemzőképtelenség hátterében. A genetikai rendellenesség következtében csökkent spermiumszámot (oligozoospermia, ilyenkor az ondóban lévő spermiumok száma 5 millió/ml alatti) vagy a spermiumok hiányát (azoospermia) figyelhetjük meg a spermavizsgálat során. Bár a férfi meddőséget okozó komplex genetikai okok jó része még ma is ismeretlen, az ismert genetikai okok vizsgálatára számos lehetőség van.

A gondos andrológiai szakorvosi  kivizsgálás után, abnormális spermakép esetében a genetikai kivizsgálás javasolt. Genetikai tanácsadás különösen ajánlott a mesterséges megtermékenyítés (ún. asszisztált reprodukció) különböző módjainak alkalmazása előtt, egyrészt az infertilitás hátterének tisztázása, másrészt az esetleges genetikai rendellenesség fiú utódokba történő átörökítés kockázatának meghatározása céljából.

A kóros spermakép esetén a genetikai kivizsgálás során citogenetikai és molekuláris genetikai vizsgálatokra van lehetőség.

A citogenetikai vizsgálat kromoszómavizsgálatot jelent vérvétel útján nyert perifériás vérből. A vizsgálat során a kromoszómák mikroszkóppal látható számbeli és strukturális hibáinak felderítése történik.

Sejtjeink genetikai információtartalmát hordozó DNS molekulák általában kromoszómának nevezett képletekbe van csomagolva, melyek alapállapotban mikroszkópos technikákkal nem láthatóak.  A sejtosztódás során kromoszómák kompaktabb szerkezetet vesznek fel. Speciális előkészítési lépések után ebben az állapotban figyelhetők csak meg egyenként fénymikroszóppal. 

A meddő férfiakban az átlagosnál jóval gyakrabban mutathatók ki kromoszóma rendellenességek.  A férfi meddőség mintegy 5%-a kromoszómális okokra vezethető vissza.

Ezek kétharmad részét a nemi kromoszómák (X és Y) rendellenessége teszi ki, melyek közül a leggyakoribb a Klinefelter-szindróma (47, XXY), mely átlagosan 500-1000 férfiszületés közül egy fiút érint.  A szindróma tipikus tünetei a másodlagos női nemi jegyek fejlettsége, például a mell megnagyobbodása, széles medence és nőies fanszőrzet. Emellett a herék kicsik maradnak, a hím nemi hormonok (androgének) csak csökkentett mértékben termelődnek. A betegek testi sejtjeiben a normális egy X és egy Y nemi kromoszóma helyett két X és egy Y kromoszóma található (47, XXY), ami fejlődési zavarokat idéz elő a herékben és (az ennek megfelelő hormonhiány következtében) a férfi nemi bélyegek rendellenes fejlődéséhez vezet. Mivel azonban a Klinefelter-szindrómás férfiak külső tünetei rendkívül változatosak, sok esetben megjelenésük teljesen normális, a szindróma pontos diagnózisa csak genetikai kromoszómavizsgálat útján lehetséges.
A Klinefelter-szindróma az esetek túlnyomó többségében férfi meddőséget okoz. A közvetlenül a herékből történő spermiumnyerés (ún. TESE), illetve a közvetlenül a petesejtbe történő spermiuminjekció (ún. ICSI) eljárások hozzáférhetősége óta a Klinefelter-szindrómás betegek utódnemzése ma már lehetséges. Az ilyen szülők terhessége esetén javasoljuk a prenatalis magzati diagnózist.
Az esetek egy részében a testi kromoszómákat érintő kromoszómaátrendeződés áll az infertilitás hátterében. Egy kromoszómaszakasz áthelyeződését egy másik kromoszómára, transzlokációnak nevezzük.  Ha az átrendeződés nem jár DNS-vesztéssel, akkor kiegyensúlyozott transzlokációról beszélünk. A kiegyensúlyozott transzlokáció az ivarsejtek képződése esetén okoz zavart. A hiányos kromoszómákat tartalmazó spermiumok kromoszómahibás magzat, multiplex fejlődési rendellenesség és mentális retardáció kialakulásához vezetnek. Kiegyensúlyozott transzlokáció hordozás esetén preemrionális vagy prenatalis magzati diagnosztikát javaslunk.
A molekuláris genetikai vizsgálatok során a vérvétel útján nyert mintából DNS-izolálás történik és ennek a vizsgálatára kerül sor molekuláris módszerekkel.
A vizsgálat irányulhat az Y-kromoszómára. Az Y-kromoszóma mikrodeléciójának vizsgálata indokolt, ha a spermavizsgálat során a spermiumok súlyosan csökkent számát vagy teljesen hiányát észleljük. Ilyenkor az ok az Y kromoszómának a spermiumok képződéséért, éréséért, mozgásáért felelős géneket tartalmazó szakaszán, az úgynevezett AZF (AZFa, AZFb, AZFc ) régióban bekövetkezett DNS szerkezeti károsodása. Az AZF rövidítés az azoospermia faktorból adódik. A DNS károsodás ilyen típusát úgynevezett mikrodeléciós hibáknak nevezzük, melyet molekuláris genetikai technikával lehet vizsgálni. Az AZFa és b régiók deléciója esetén spermiumok a hereszövetben sem mutathatók ki, tehát további vizsgálatoknak és kezelésnek nincs értelme, mert ebben az esetben a ma ismert asszisztált reprodukciós technikák nem járnak eredménnyel. Az AZFc régiót érintő mutáció esetén van esély a reprodukciós eljárás sikerére, de tudni kell, hogy a fiúgyermek biztosan örökli az infertilitást okozó génhibát.
A csökkent nemzőképesség hátterében autoszómális (testi kromoszómákat érintő) génmutáció is  állhat. A 7. kromoszómán található CFTR-gén mutációja okozza a cisztás fibrosis vagy mucoviscidosis nevű krónikusés progresszív betegséget. A génhiba miatt a külső elválasztású mirigyek sűrű, tapadós váladékot termelnek, mely elzáródást és következményes szervkárosodást okoz számos szervben (tüdő, máj, hasnyálmirigy, szaporító szervrendszer). A szaporító szervrendszerhez tartozó ondóvezetékek korai elzáródása vagy hiánya (congenitalis bilateralis vas defferens hiány) azoospermiát okoz. Ezekben az esetekben  a CFTR-gén vizsgálata történik molekuláris genetikai módszerrel. Magyarországon a leggyakoribb mutáció: delta-F508 mutáció mintegy 60%. Ezen kívül az R117H, a 218delA, és a 1148T mutációk fordulnak elő a leggyakrabban.
Az életkor előrehaladtával az ivarsejtek genetikai állománya károsodik, feltehetően környezeti ártalom (ionizáló sugárzás) hatására. Ha kóros kromoszómaállományú spermiumok vesznek részt a megtermékenyítésben, az eredmény kromoszómahibás embrió lesz. Ez a terhesség megszakadásához (vetélés), kromoszómahibás gyermek születéséhez vezet, multiplex fejlődési rendellenességek kialakulását vagy a szellemi fejlődés elmaradását okozhatja. A nemzetközi ajánlások szerint súlyos férfi meddőség esetén, az asszisztált reprodukciós eljárás során javasolt a megtermékenyített petesejt visszaültetés előtti genetikai vizsgálata, a preembrionális genetikai vizsgálat.

Bővebben...

Azoospermia

Azoospermiának nevezzük a spermium teljes hiányát az ondóban. A here működési zavara a fő oka az azoospermiának.

Lehetséges okai:

  • A magzati fejlődési korban létrejövő here fejlődési rendellenesség és terhesség alatti külső okok miatt
  • Az ún. elzárodásos okok (az esetek k.b. 15%) esetében valamilyen ondó úti obstrukció miatt a spermiumok nem tudnak kiürüln
  • Hormonális kivizsgálás, here UH és genetikai kivizsgálás javasolt

Fontos megkülönböztetni az ondó hiányától. A kivizsgálása herék vizsgálatával, FSH hormon vizsgálattal kezdődik. Azoospermia a meddőség 10%-ban igazolható a kutatások alapján.

A nem elzáródásos azoospermia (az esetek 80%) okai lehetnek:

  • ismeretlen ok
  • rejtett here
  • drog, gyógyszer, kemoterápia mellékhatás
  • sugárkezelés
  • szisztémás betegség
  • hypogonadizmus
  • Y kormoszóma rendellenesség
  • Klinefelter szindróma
  • heretorzió
  • mumpsz orchitis

Az elzáródásos azoospermia okai:

  • fejlődési rendellenesség
  • fertőzéses mellékhere gyulladás
  • here műtétek után
  • az ondóvezeték genetikai okok miatti hiánya
  • művi meddővététel után
  • sérvműtét után
  • hólyagnyaki műtétek után
Bővebben...
Feliratkozás az RSS csatornára

ivarsejtbankbanner