Donáció helyett saját petesejtből megfogant kisbaba? – Lehetséges!

  • Kategória: Blog

Míg Klári elmeséli történetüket, a 8 hetes Kitti szunyókálással tölti a délelőttöt.

Klári és Zsolt története 13 éve kezdődött, akkor házasodtak össze és mivel nagyon vágytak gyermekre, rögtön el is kezdődött a „babaprojekt". Türelmesek voltak, mert Klári és testvére is csak hosszú idő után érkeztek meg a családba. Mivel Klárinak korábban is voltak nőgyógyászati panaszai és a várt gyermek késlekedése is aggasztotta már, orvosa tanácsára ismét kivizsgáltatta magát.

Több meddőségi központban is megfordult, míg az egyik helyen kiderült, hogy mindkét petevezetéke elzáródott és műtétre van szükség. Szerencsére a műtét során az egyik petevezeték átjárhatóságát sikerült helyreállítani és az ekkor felfedezett endometriózist is sikeresen megoperálták. Klári megpróbáltatásai itt nem értek véget, mivel újabb vizsgálatok és beavatkozások során méhűri polip és mióma eltávolítására is szükség volt. A további kivizsgálások inzulin rezisztenciát mutattak ki, amelyre Klári gyógyszereket kapott, de azok mellékhatásaként nagyon feszültnek érezte magát és olyan hangulatváltozásokon ment keresztül, amelyek megterhelték a párkapcsolatát is. „A Versys-en kívül egyik központ sem vett igazán komolyan. Éreztem, hogy valami nem stimmel, hiszen a beültetést követően 7-10 kg-okat híztam, amit sehogy sem tudtam leadni. A kezeléseket 55 kg-mal kezdtem a Versysbe már 87 kg-mal érkeztem." De ne szaladjunk előre a történetben!

A második lombikkezelés után Klári terhességi tesztje a pár legnagyobb örömére pozitív lett, de sajnos rövid idő múlva ismeretlen okból vége szakadt a várandósságnak. Mivel ez a veszteség nagyon megterhelte őket, így két évet követően vágtak bele a következő programba a legnagyobb budapesti lombikbébi központban. Az újabb vizsgálatok petefészek kimerülést jeleztek előre, Klári AMH szintje 0,2 volt 35 évesen, így ott nem vállalták a kezelést.

A sok kudarc miatt Klári és férje már a petesejt donáción gondolkodtak, így javasolták nekik a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetet. A pár alaposan „felmérte" a hazai és külföldi lehetőségeket és beszerzett minden szükséges információt, hogy meghozhassák a számukra optimális döntést. Hosszas tájékozódást követően végül elfogadták a tanácsot, és a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetre és Dr. Vereczkey Attila meddőségi és endoszkópos specialistára esett a választásuk.

Klári korábbi tapasztalatai alapján a petesejt donáció konkrét kérésével érkezett a Versys Klinikára, de Dr. Vereczkey Attila a korábbi leleteket és kezelési terveket átvizsgálva azt javasolta, hogy legyen még türelmes, első körben fókuszáljanak arra, hogy őt meggyógyítsák és csak akkor lépjenek tovább a donáció irányába, ha elkerülhetetlenné válik. Számos vizsgálat után egy újabb műtét során a méh külső faláról egy férfi ökölnyi miomát, a hasüregben endometrium plackokat távolítottak el és a méh belső falát is átnézték, valamint 12 év után újra ellenőrizték a petevezetékek átjárhatóságát. Klári elmondása szerint nagyon sokat jelentett számára az, hogy az ő igényeihez és elvárásaihoz igazították a kezelést. Figyelembe vették a korábbi vizsgálati és műtéti eredményeket, tapasztalatokat és nem egy „első lombikos" protokollra állították rá, hogy megkaphassa az esélyt arra, hogy saját petesejtből születhessen gyermekük. A Versys Klinikán került először sor genetikai vizsgálatra, amely kimutatta, hogy Klárinak trombózis hajlama van, amely megmagyarázhatta a korábbi kudarcokat is. Természetesen Klári férjét is alaposan kivizsgálták, és csak akkor kezdtek bele az újabb lombikprogramba, amikor az mindkettejük számára optimálisnak bizonyult.

Klári és Zsolt nagyon bizakodtak a sikerben és mindent meg is tettek annak érdekében, hogy a legjobb esélyekkel induljanak. Ennek fényében különösen szíven ütötte őket az, hogy csak három tüsző érett meg. „Az asszisztensek és Nagy Viktória főnővér tartották bennem a lelket és bízattak, hogy higgyem el, most minden rendben lesz, megérkezik végre a baba a családba". A pár feszülten készült a petesejt leszívásra, ami pont a 13. házassági évfordulójukon volt. „Így utólag belegondolva, Kitti a legszebb évfordulós ajándék volt mindkettőnknek." Ezt követően három petesejtet termékenyítettek meg és a klinikai genetikus javaslatára Kláriék elvégeztették a PGD-A vizsgálatot, hogy biztosak legyenek abban, hogy kromoszóma-számbeli rendellenességektől mentes embrió kerül visszaültetésre az anyaméhbe. A vizsgálat kimutatta, hogy a három embrióból kettő hordoz kromoszóma-számbeli rendellenességet, így egy embrió került visszaültetésre. Klári elmondta, hogy nagyon fontosnak tartotta azt, hogy a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetben megfelelő indikáció esetén elvégezték ezt a genetikai vizsgálatot. „A szépség önmagában nem jelent semmit. Ha valaki szép kívülről, az nem mond el semmit a belső tulajdonságairól. Az embriók esetében is fontos, hogy ne csak a külső alapján ítéljék meg azok életképességét, hanem valós ismeretet szerezzenek róluk és így kerüljön kiválasztásra az, amelyet visszaültetnek az anyaméhbe."

A pár örömére a visszaültetett embrió megtapadt. Klárinak a trombózisra való hajlama miatt a terhesség 12. hetéig véralvadásgátló gyógyszert kellett szednie és terhességi cukorbetegség is kialakult, de ezen kívül nem volt semmilyen komplikáció és egy problémamentes, boldog várandósság után 2015 elején megszületett Kitti.

Klári elmondása szerint nagyon sokat segített neki az, hogy Dr. Vereczkey Attila és Dr. Fazekas Anita végig mellette álltak, figyeltek rá és a támogatták. „Meghallgattak, nyitottak voltak a kérdéseimre, kéréseimre, és ha érezték, hogy valamivel nem értek egyet, akkor olyan megoldást kerestek, amely számomra is elfogadható volt". Sokat segített a pszichológiai támogatás és az a relaxációs hanganyag is, amelyet a klinika pszichológusa, Higi Vera állított össze Klárinak, ahogy az is, hogy igyekezett pozitív irányba terelni a gondolatait. „Nagyon tudatos és eltökélt voltam, arra törekedtem, hogy pozitívan lássam a dolgokat és amint valami negatív gondolat jutott az eszembe, meghallgattam a Happy című számot és így sikerült túllépnem ezeken a nehezebb pillanatokon."

Klári azt is elmondta, hogy anyagilag megterhelő volt számukra az állami finanszírozás nélküli lombikprogramban való részvétel, de a folyamat kíméletessége, a professzionalizmus és a boldog végeredmény igazolta a költségeket.

Visszatekintve az általa megtett hosszú útra, Klári azt tanácsolja a hozzá hasonló helyzetben levő pároknak, hogy sose adják fel, a legnehezebb helyzetekből is fel lehet, fel kell állni! Persze fontosak az anyagiak, de ha nem érzi jó helyen magát egy pár, akkor tovább kell menni, másik orvost kell keresni, nem szabad az időt húzni. „A nők gyakran magukra veszik az egész procedúra súlyát, különösen, ha náluk van a probléma. Nyíltan kell beszélni mindenről és el kell fogadni, hogy a férfiak számára is nagyon frusztráló lehet a helyzet. A férjem volt az én pufferem. Megállapodtunk abban, hogy mindig figyelmeztet arra, ha bármi olyat teszek vagy gondolok, ami szabotálhatja a folyamatot (nem jól étkezem, keveset mozgok – cukrom miatt fontos volt -, túlságosan feszült vagyok, aggodalmaskodom, mártírkodom és olyan dolgokat is elvállalok mind otthon mind a munkahelyemen, ami túlságosan megterhelő fizikailag vagy lelkileg. Nálunk ez nagyon bevált. Nekem annyi volt a dolgom, hogy tudatosítsam magamban, hogy azért szól nekem, mert segíteni akar és csak a jó szándék vezeti."

Kláriék azóta a kisgyermekes családok boldog mindennapjait élik. „Kitti féltett baba, nagyon vártuk és a szülés óta szinte el sem váltunk. Hagyom, hogy csüngjön rajtam, mind a hárman nagyon élvezzük, hogy végre együtt lehetünk! A férjem mindenben támogat és számomra az a legnagyobb elismerés, hogy szerinte én most vagyok igazán egyben."

*A pár kérésére keresztnevüket megváltoztattuk, minden más megfelel a valóságnak. Ezúton is köszönjük pácienseink beszámolóját és hozzájárulását ahhoz, hogy történetüket mások is megismerhessék.

Bővebben...

Nincs komoly akadály, jöhet a baba a Sági házaspárnál Soós Szilvia élménybeszámolója az első beavatkozásról

  • Kategória: Blog

16

Sági Szilárd felesége, Szilvia endoszkópiás méh és hastükrözésen esett át, amit Dr. Vereczkey Attila végzett el. A főorvos úr véleménye szerint a panaszok hátterében valószínűleg megelőző gyulladások következményeképpen létrejövő összenövések állhattak. A műtét jól sikerült, a pár minden valószínűség szerint jó eséllyel vághat neki a tervezett lombikbébi kezelésnek.

Soós Szilvi megengedte, hogy megosszuk élménybeszámolóját az első beavatkozásról:

"Vereczkey Doktor úrral közösen megegyeztünk, hogy a tüneteim alapján endometriózis vizsgálatot végez nálam laparoszkópiás műtéttel. Erre azért volt szükség, hogy minden – meddőségre utaló – okot kizárjunk és nekivághassunk a lombikprogramnak (IVF).

Bevallom, hogy egy kicsit azért féltem ettől ill. magamban kellett tisztáznom, hogy kell –e ez nekem vagy sem. De arra jutottam, hogy ha nem csináltatom meg, akkor nem tudok teljes nyugalommal és tiszta lelkiismerettel nekifutni az előttem/előttünk álló útnak. Doktor úr is akkor jött haza Atlantából az Endometriózis Világkonferenciáról, úgyhogy mindenképp biztos kezekben érezhettem magam. Döntöttem!

A műtét előtt pár nappal találkoznom kellett az aneszteziológus főorvossal, Dr. Bányász Tamarával. „Szerelem" volt első látásra. Ott ült az asztal mögött egy igen szimpatikus hölgy, akivel végig úgy beszélgettem, hogy nem tudtam levenni a szemem a sapkájáról. Valószínű, hogy valami műtős vagy orvosi sapka lehetett (nem vagyok szakmabeli, így megítélni nem tudom), soha nem fogom elfelejteni! Fehér-kék kockás volt és a kockákban zsiráfok, elefántok, macik sorakoztak. Annyira cuki volt az összhatás, hogy rögtön megkedveltem a Doktornőt!

Eljött a műtét napja. Korai kelés, fél 7-kor egy utolsó joghurt pirítóssal, egy kis pohár vízzel! Beértünk a klinikára délelőtt 11-re, a műtét 13 órára volt kiírva... Bekísértek minket a „szobámba", úgy éreztem magam, mintha wellness hétvégére rendezkednék be egy kis pihenésre.

Kun Zsuzsa szakasszisztens volt aznap, aki „vigyázott" rám. Tünemény volt! És innen is köszönöm neki a törődést !!!

Miután megkaptam az infúziót és a kis „kábító koktélt" vénába, már egész jó hangulatom volt! Bekísértek a műtőbe, és Vereczkey doktor úr utólagos elmondása alapján, már nem is tudott nekem köszönni, mert mire bejött hozzám, én már az igazak álmát aludtam...

Nem részletezem tovább nagyon! Ébredés, kicsit fáj, család, kábaság, alvás, evés, este, reggel! És az izgatottságtól alig tudtam aludni már.
Nagyon vártam Szilárdot, mert 1 napja nem láttam! (Ami nem is igaz, mert este még bejött hozzám munka után!) azt hiszem....sőt ahelyett hogy kaját hozott volna bemajszolta a nápolyimat...

DE a lényeg!!! Nincs endometriózisom!! Szuper!! Doktor úr elmondása szerint nagyon szép vagyok „belülről"! :)

Ennél jobb hírrel nem is vághatnánk bele a lombikprogramba! Köszönöm mindenkinek, aki vigyázott rám!!!

Majdnem elfelejtettem! Külön köszönöm Higi Vera pszichológusnak, hogy este bejött hozzám és beszélgettünk.... amiről beszélgettünk! Sokszor eszembe jutnak azok a gondolatok és érzések! Köszönöm!"

Bővebben...

Sági Szilárd és kedvese lombikprogramba kezdtek

  • Kategória: Blog

Megunták a próbálkozást, végre gyermeket szeretnének

Szilárd és kedvese régóta próbálkoznak azzal, hogy gyerekük lehessen, számtalan módszert és kezelést kipróbáltak és több állami klinikán jártak már, hogy összejöjjön a baba.

Mivel többéves próbálkozás után sem jött össze a baba, Sági Szilárd és kedvese úgy döntött: belevágnak a lombikprogramba. A szakács-műsorvezető bizakodik, és azt is elárulta, hogy nem számít a baba neme, csak egészséges legyen.

– Már több, mint négy éve próbálkozunk, és túl vagyunk árkon-bokron. Két éve elhatároztuk, hogy orvosi segítséget kérünk, mert közben szépen lassan kiokosodtunk a témában, és tudjuk, hogy az idő sajnos ellenünk dolgozik – mesélte Szilárd, aki feleségével, Szilvivel már régóta tervezi a babát.

„Túl vagyunk már jónéhány inszemináción, de végre megtaláltuk a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetet és ott azt az embert, Dr. Vereczkey Attilát, aki nemcsak orvosilag, de lelkileg is rengeteget segít nekünk – meséli Szilvi.

– Szilárd azt mondta, hogy neki az volt a legjobb érzés, amikor egy konzultáció után azt mondtam neki: „Na, most teljesen megnyugodtam." A sok sikertelen kísérlet és kudarcélmény után kézenfekvővé vált, hogy tovább kell lépni. Természetesen emellett minden hagyományos és kevésbé hagyományos módszerrel is folyamatosan próbálkozunk.

A lelki felkészülésben is rengeteget segít a klinika, de emellett olyan egyéb vizsgálatok, vérvételek is bekerültek a programba, amit eddig egyik intézetben sem végeztek. Éppen egy laporoszkópiás vizsgálatra várok, amiről kevesen tudják, hogy egy alattomos, máshogy nem kimutatható, meddőséget is okozó női betegség, az endometriózis kimutatására is alkalmas. Így a program tulajdonképpen már elkezdődött, csak a pontos eredmények kimutatása érdekében a vizsgálatok a női ciklusokhoz kötöttek. Ezért magát a beültetést sok-sok konzultáció, egyeztetés és vizsgálat előzi meg – árulta el Szilvi, aki sok megpróbáltatás után is bízik a baba érkezésében.

Ságiék most az Édes Élet című televíziós reality műsorban vállalták azt, hogy ország-világ előtt megmutatják, hogy hogyan lehet gyermeke azoknak, akiknek ez természetes úton nem sikerül.

Szilárdék ezt egyfajta missziónak is tekintik, hiszen sokan szégyellik ezt a témát, nem mernek beszélni rólal másoknak, pedig problémájukra van megoldás. Azokhoz is szólni szeretnének, akik hozzájuk hasonlóan már sok nehézségen és megpróbáltatáson estek át, hogy gyerekük lehessen. Így hamarosan a televízióban szoríthatunk Szilárdéknak, hogy végre babájuk születhessen.

Bővebben...

Petefészekszövet fagyasztás és tárolás

A Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet Onkofertilitás munkacsoportja hazánkban elsőként egy olyan világszínvonalú módszer elvégzésére kapta meg a kutatási engedélyt, amely mostantól Magyarországon is elérhető a rákos megbetegedéssel küzdő nők számára, ezáltal megteremtve a sikeres gyermekvállalás esélyét a gyógyulást követően.

A PETEFÉSZEK SZÖVET FAGYASZTÁSA ÉS FAGYASZTVA TÁROLÁSA

Petefészekszövet fagyasztás és tárolás

A Versys Clinics (Humán Reprodukciós Intézet Kft.)-ben elvégezték az első sikeres petefészekszövet fagyasztást. Egy olyan 31 éves páciensnél végezték el első alkalommal ezt az eljárást, akinél idén egy rutin műtét során jóindulatúnak tűnő miómát távolítottak el a szakemberek, azonban a szövettan sajnos a legrosszabb malignus daganatot igazolta. A páciens előtt méheltávolító műtét, valamint a petefészekszövet működését nagy-, vagy akár teljes mértékben károsító kemoterápiás kezelések sorozata áll. Az új módszer segítségével a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet Onkofertilitás munkacsoportja 2014. március 4-én lefagyasztotta az eltávolított petefészek szöveteit, így a szövettani vizsgálatot és a gyógyulást követően a páciensnek néhány éven belül lehetősége nyílik arra, hogy a petefészek szövetet ún. autotranszplantációval visszaültessék a szervezetébe.

A visszaültetést követően a fiatal nőnek várhatóan jó esélye nyílik arra, hogy visszaálljon a természetes hormonműködése, sőt akár saját petesejtjei is termelődhetnek, ezáltal reménye nyílhat arra, hogy a jövőben saját genetikai állománnyal rendelkező gyermeke születhessen. Az eljárás szélesebb körű elterjedése hazánkban számos rákos megbetegedéssel küzdő beteg számára új reményt jelenthet a fertilitás prezervációra, vagyis a termékenység megőrzését követő sikeres gyermekvállalásra.

Az Intézet számára Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve adta meg a kutatási engedélyt (2529/2013) az ETT-HRB véleményezést követően, amely során engedélyezték a petefészekszövet-fagyasztás és visszaültetés elvégzését a munkacsoport számára olyan páciensek esetében, akik rosszindulatú daganatos megbetegedéssel küzdenek.

Napjainkban a termékenység megőrzésének legkorszerűbb és nemzetközileg is széles körben alkalmazott módja a petefészek szövet krioprezervációja. A módszer az egyetlen lehetőség fiatal, pubertás előtt álló rákos betegek termékenységének megőrzésére, illetve azok számára, akiknek kemoterápiás kezelése semmilyen késlekedést nem szenvedhet.

Az eljárás előnyei

  1. Az eljárás hatalmas előnye, hogy a serdülőkortól teljesen függetlenül kivitelezhető, hiszen semmilyen élettani követelményei nincsenek a módszer végrehajtásának. Az, hogy az eljárást szerte a világon hány központban ajánlják fel fiatal gyermekek számára, nem ismert, de tény, hogy egyre nagyobb fontosságot nyer a – különösen fiatal korban - rákos megbetegedéssel kezelt páciensek termékenységének hosszú távú megőrzése. A problémát már a European Society of Human Reproduction and Embryology (ESHRE) is észlelte és jelenleg kiemelt feladataként kezeli a „Fertility preservation in severe diseases" (vagyis „A termékenység megőrzése súlyos megbetegedések esetén") című alprogramjának keretében, mely 2007-ben alakult és tagjai között tudhatja Európa számos országa mellett Izraelt is. A program célja, hogy rákos megbetegedések, illetve egyéb súlyos betegségek, melyek – akár önmagukban, akár kezelésüknél fogva – veszélyeztetik a termékenységet, a termékenység megőrzésére kiemelt figyelmet kell fordítani és minden esetben fel kell ajánlani ennek lehetőségeit, módszereit a páciensek számára (www.ESHRE.com). A petefészek szövet krioprezervációja számos európai országban, valamint USA-ban, Új-Zélandon és Ausztráliában is legálisan kivitelezhető. Mivel elsősorban a pácienseknek csak az a csoportja veszélyeztetett, akik igen agresszív terápiás protokollt kapnak gyógyulásuk érdekében, elég ennek a jól körülhatárolható betegcsoportnak felajánlani ezt a termékenység megőrzési eljárást. Ugyanakkor, ha fennáll az indikáció, érdemes a módszert minél előbb végrehajtani a petefészek fiatal korban bőséges tüszőállománya miatt. A fertilitás prezervációs nemzetközi tudományos világtársaság az ISFP (International Society of Fertility Preservation), más nagy jelentőséggel bíró nemzetközi tudományos társaságokkal együtt kiemeltem foglalkozik – az ESHRE - hez hasonlóan- az elfogadott szakmai ajánlások széleskörű terjesztésével, és a módszerek mihamarabbi bevezetésének támogatásával.

  2. A módszer másik előnye, hogy a páciens semmilyen előkezelést nem igényel, tehát döntés esetén egyik napról a másikra elvégezhető, attól függetlenül, hogy a menstruációs ciklusnak éppen melyik fázisában van az illető. Egy rövid sebészeti eljárásról van szó, ami egynapos, minimál invazív sebészet keretében a legtöbb esetben megoldható, a páciensek számára jól tolerálható.

  3. Harmadrészt, mivel hímivarsejtek nem szükségesek a petefészek szövet lefagyasztásához, serdülőkor előtt is végrehajtható, vagy olyan páciensek esetében is, akik nem rendelkeznek partnerrel.

  4. Az eljárás akkor is igényelhető/megkezdhető, ha már a kemoterápiás kezelést elindították – szemben a klasszikus IVF módszereivel, ahol a kemoterápia megkezdése után már nincs lehetőség az IVF program elvégzésére.

  5. A petefészek szövet tárolásával lehetőség nyílhat arra, hogy a páciens spontán megtermékenyüljön, illetve a petefészek hormontermelő funkciója helyreálljon.

  6. A petefészek szövet tárolásának időbeli korlátozása nem szükséges (számos országban az embriók és petesejtek tárolása csak korlátozott ideig lehetséges).

  7. A petefészek szövet fagyasztási program keretében éretlen petesejtek eltávolítása és azok in vitro érlelése, majd megtermékenyítése is szolgálhat alapul a termékenység megőrzésére, az IVM és a petefészek szövet fagyasztás tehát kombinálható egymással.A petefészek szövet fagyasztva tárolása és visszaültetése egy nagy múlttal rendelkező módszer (31). Állatmodelleken az 1950-es években kezdték el tanulmányozni, de humán kísérleteket csak az utóbbi 10-15 évben végeztek. Az eljárás során a kéregállomány egy részét vagy az egész ováriumot eltávolítják laparoszkópiás módszerrel vagy a páciens alapbetegségéből kifolyólag végzett műtét során (laparotomia). A petefészek kéregállománya tartalmazza a primordiális tüszőket a petesejtekkel, melyek leálltak az osztódási folyamatban, nem differenciálódnak és metabolikusan is inaktívak. Számos kutatás szerint az alacsony víztartalom, a magas felület-térfogat arány, az alacsony metabolikus aktivitás és a zona pellucida hiánya a primordiális tüszőket kifejezetten ellenállóvá teszi a fagyasztás okozta lehetséges károsodással szemben. A kéregállomány egy részének eltávolítása (1 x 1-2 cm-es darabok), izolálása után azt 1-3 mm vastagságú szeletekre vágják; fagyasztás előtt ezeket a kortikális csíkokat krioprotektáns anyaggal kezelik, hogy a sejteket megvédjék a fagyasztás okozta károsodástól. Az anyag hatásának kifejtéséhez fontos a csíkok kellően vékony volta. A kezelés után a szeleteket folyékony nitrogénben, -196 °C- on tárolják. A páciens alapbetegségéből való kigyógyulása után lehetősége van a fagyasztva tárolt szövet visszaültetését kérni (autotranszplantáció), ahol az a visszaültetés után petesejtek érlelését, endogén hormontermelést és menstruációs ciklusok visszatértét is biztosíthatja.

A kutatási keretszámon belül csak az eljárás kutatással közvetlenül összefüggő elemei igényelhetőek térítésmentesen a rákos megbetegedéssel küzdő páciensek számára. Amennyiben a páciens bármilyen laborvizsgálatot, vagy szakorvosi konzultációt is igénybe kíván venni, annak költségei a klinika hivatalos árlistája alapján kerülnek számlázásra.

A programban való jelentkezéshez kérjük, hogy bővebb információért keresse fel az Önt kezelő onkológus specialistát. A kutatásban való részvételt kizárólag onkológus kezdeményezheti a pácienssel való egyeztetést követően.

Bővebben...

Fertilitás prezervációs technikák

Napjainkban számos megoldás létezik a női rákos megbetegedésben szenvedő páciensek számára termékenységük megőrzése és a petefészkek hormontermelő funkciójának védelme érdekében (24). Ezen technikák magukban foglalják egyrészt a petefészkek védelmét az azt érő toxikus hatásoktól, másrészt olyan asszisztált reprodukciós módszereket vagy a most elindítani szándékozott petefészek szövet fagyasztási programot (petefészek szövet fagyasztva tárolását, vagy más szóval cryoprezervációját), melyek képesek lehetnek a rákos megbetegedésből felgyógyult páciensek termékenységének visszaállítására. A legmegfelelőbb termékenység megőrzési stratégia kiválasztása az adott páciensnél számos paraméter függvénye, így pl. életkor, a gonadotoxikus terápia jellege, ideje, az adott technika veszélyei, és a páciens családi állapota is befolyásolhatja a módszerválasztást. A pácienssel folytatott személyes konzultációt követően kell, hogy felelős, szakmailag megalapozott döntés szülessen a legmegfelelőbb fertilitás prezervációs módszer kiválasztására, természetesen annak a tudásnak a birtokában, mely az egyes technikák hatékonyságával, veszélyeivel, hátrányaival és előnyeivel egyaránt tisztában van. Az első és legfontosabb ilyen aspektus, hogy az adott módszer a pácienst semmilyen szempontból ne veszélyeztesse, és a rákos megbetegedésben szenvedő illető prognózisát se rontsa a terápia esetleges késleltetésével.

Hormonkezelés

A petefészek petesejt állományának megőrzésére sokszor kemoterápiás kezeléssel párhuzamosan adott GnRH analógok adását javasolják. Ezen gyógyszerek hatásmechanizmusának biológiai alapja máig ismeretlen, és hatékonyságáról is élénk vita folyik az irodalomban – sorra látnak napvilágot különböző tanulmányok, melyek a GnRH analógok hatásosságát vagy éppen hatástalanságát bizonyítják. Feltételezések szerint a GnRH analógok által okozott hipogonadotróp, alacsony FSH és LH szinttel kísért ösztrogén-hiányos állapot a petefészkek és a méh csökkent vérellátásához vezethet, ezáltal csökkenthetik ezen szervek kitettségét a kemoterápiás szerekkel szemben, valamint tüszők megérésének esélyét is csökkentik. A GnRH analógok által előidézett hormonális állapot hasonlíthat a pubertás előtt álló lányok szervezetének hormonális státuszához, ami magyarázatot jelenthet arra is, hogy fiatalabb korban miért olyan ellenállóak a petefészkek a kemoterápiás szerekkel szemben. Meistrich és Shetty állítása szerint (5) a GnRH analógok petesejt-védő hatása változó és bizonytalan. Állításuk szerint a kemoterápiával párhuzamosan adott GnRH analógok védő hatása a petefészek tüszőállományára retrospektív tanulmányokon alapul. Azóta azonban több prospektív, randomizált kísérletben is kimutatták a szerek védő hatását, pl. 80 emlőrákos beteg esetében, akik 40 évnél fiatalabbak voltak. A betegeket két részre osztották, az egyik csoport kapott a kemoterápiával párhuzamosan GnRH analógokat, a másik csoport a kemoterápián kívül nem kapott egyéb gyógyszert. Az előbbi csoport esetében 89%-uknak a kezelés után visszatértek a menstruációs ciklusaik, 69%-nál pedig spontán ovulációs ciklusok is visszatértek szemben a csak kemoterápiát kapott csoport 33,3% és 25,6%-os arányával (6). Egy még frissebb tanulmány (ZORO tanulmány) szerint, mely 60 emlőrákos beteg bevonásával készült, azonban nem sikerült kimutatni a GnRH analógok védő hatását a kemoterápiával szemben (7) – a premenopauzában lévő pácienseknél a kemoterápia után fél éven belüli amenorrhea bekövetkeztének valószínűsége ugyanakkora volt GnRH kezeléssel, mint annak hiányában. Egy Hodgkin-lymphomaban szenvedő betegek bevonásával készülő vizsgálatot pedig annak befejezése előtt félbeszakítottak, mivel a GnRH analógok hatástalannak bizonyultak (8).

A petefészkek kb. három hónapos korig aktívak az intenzív gonadotropin termelés miatt, de kb. hat hónapos kortól a serdülőkor eléréséig, amikor a gonadotropin szekréció minimálisra csökken, a petefészkek nyugvó fázisba kerülnek. Ebben a fázisban a GnRH analógok adása teljesen felesleges, mivel a gonadotropin szekréció amúgy is nagyon alacsony szinten van, de a serdülőkor elérésétől kezdve ugyanaz a hatás várható a szerektől, mint felnőttek esetében. Egyetlen tanulmány vizsgálta serdülő lányokban (15-20 éves kor között) a GnRH analógok adását kemoterápiás szerekkel párhuzamosan, kilenc beteg bevonásával (9). E tanulmány szerint is hatásosnak bizonyultak a GnRH analógok, mivel a kemoterápiás kezelés után az összes páciens visszanyerte menstruációs ciklusait, azon páciensekben azonban, akik nem kaptak GnRH analógokat a kemoterápiával párhuzamosan, másodlagos amenorrhea alakult ki.

Összességében tehát – a kevés elérhető tanulmány alapján – a GnRH analógoknak valóban lehet bizonyos fokú védő hatása a petefészkek petesejt állományára a kemoterápiás szerekkel szemben. Biológiai megfontolások okán ez a módszer csak a serdülőkort elért páciensek esetében alkalmazható bizonyos hatékonysággal, a serdülőkor elérése előtt rutinszerű használata nem ajánlott. Ezen eljárás hatékonyságának alátámasztása érdekében még nagy szükség lenne prospektív, randomizált kontroll kísérletekre a hatékonyság alátámasztása érdekében, illetve hosszú távú után követésre egyaránt.

Petefészek transzpozíció

A sugárterápia termékenység-csökkentő hatása ellen leggyakrabban alkalmazott védekezés a petefészkek áthelyezése, transzpozíciója a medencei sugárterápia megkezdése előtt. Először méhnyakrákos betegeknél alkalmazták az 1950-es években, de más betegcsoportoknál, melyeknek a kezelése a medencei régió besugárzását követeli, is indikációt tehetnek az eljárásra. Ma már számos klinikán rutinszerűen alkalmazzák ezt a módszert a petefészek funkciójának megőrzésére, aminek sikere viszonylag széles határok között változik (16-90%) (29). A technika olyan betegek esetében lehet hatásos, akik nem részesülnek nagy dózisú kemoterápiás kezelésben, azonban eredményessége nem tökéletes. A páciensek termékenysége károsodhat az áthelyezett petefészkeket érő szóródó sugárzás által; egy tanulmány szerint a medencei besugárzás elvégzése előtt petefészek transzpozíción átesett páciensek 50-90%-ában alakult ki petefészek károsodás. A módszer további komplikációja lehet a krónikus medencetáji fájdalom, de a sebészeti eljárás során roncsolódhat a petefészek szövet vérellátása is, illetve a petefészkek, petevezetékek torziója is – ritkán ugyan, de - bekövetkezhet. Csak teljes érzéstelenítés mellett kivitelezhető eljárás, ami szintén a módszernek egy jelentős hátránya és kellemetlen komplikációkhoz vezethet, főleg gyermekek esetében. Egy másik megfontolásra érdemes szempont lehet a mesterséges megtermékenyítést megelőző petesejt aspiráció a petefészkekből. Az áthelyezett petefészkek gyakran nem hozzáférhetőek a punkciót végző orvos számára, így lehetetlenné teszik a petesejtek biztonságos kinyerését (30).

Az eljárás tehát azokban az esetekben ajánlott, amikor a páciens alapbetegségéből kifolyólag hasi régió besugárzást kap – akár egy, akár mindkét oldalon. Hátránya, hogy a módszer hosszú távú hátrányai és előnyei még nem teljesen tisztázottak, és a petefészek védelmére nem jelent garanciát (az esetek kevesebb, mint 50%-ában jelenthet védelmet a petefészek funkcióinak megőrzésére). Az eljárás nemcsak felnőttek, hanem gyermekek esetében is alkalmazható, de ebben az esetben még kevesebb adat áll rendelkezésre a módszer hatékonyságára vonatkozóan.

A petesejtek fagyasztása és fagyasztva tárolása (cryoprezervációja)

A módszer lényege, hogy a petesejtek emberben történő megérlelése (hormonális stimuláció) után azokat megtermékenyítés nélkül lefagyasztják és fagyasztott formában tárolják. A felhasználás kívánt idejében a petesejtek felolvasztásra kerülnek, majd mesterséges megtermékenyítésük után az embriót a méhbe helyezik. Az eljárást az 1970-es években dolgozták ki állatkísérletek segítségével, az első ember fagyasztott petesejtekből 1986-ban született (20). A módszer fejlesztése a kezdetekben számos nehézségbe ütközött, mivel a hűtési folyamat viszonylagos lassúsága miatt nagyon kevés petesejt élte túl a fagyasztás majd kiolvasztás fázisait, aminek következtében csak minimális számú terhesség jött létre fagyasztott petesejtek segítségével (2% -os születési ráta petesejtenként, 21). A jóval kifinomultabb fagyasztási technika, a vitrifikáció megjelenésével azonban sokkal több fagyasztva tárolt érett petesejt élte túl a folyamatot (80-95%), és az új eljárás alkalmazásából származó kezdeti klinikai eredménynek hasonlóak a friss petesejtek felhasználásával történő módszerekéihez (45-65% terhességi ráta, 40% élve születési ráta, 22). Az első születés 2007-ben történt a leírt módszerrel (23), mindmáig egyre több olyan tanulmány jelenik meg, ahol érett petesejtek lefagyasztása, fagyasztva tárolása majd kiolvasztását követően elfogadható klinikai terhesség arányról és élve születési arányról számolnak be.

A módszer kizárólag menstruációs ciklusokkal rendelkező páciensek esetében alkalmazható, ugyanis csak ebben az esetben eredményezhet a petefészek hormonális stimulációja érett petesejteket, pubertáskor előtti alkalmazása tehát nem javasolt. Másik igen nagy hátránya, hogy a petefészek hormonális stimulálása időigényes – kb. két hetet vesz igénybe - ami egy frissen diagnosztizált malignitás esetében akár végzetes késlekedést is jelenthet a terápia megindításában.

Alternatívát jelenthet éretlen petesejtek gyűjtése a petefészekből, majd azok megérlelése laboratóriumi körülmények között (IVM, in vitro maturation). Éretlen petesejtek a menstruációs ciklus bármely szakaszában (mind luteális, mind follikuláris fázisban) gyűjthetőek, de akár eltávolított petefészek szövetből is ki lehet nyerni azokat, tehát pl. a petefészek szövet fagyasztásával (lásd később) párhuzamosan is elvégezhető. Az in vitro petesejt érlelést követően az érett petesejtek lefagyasztásra kerülnek. A módszer alkalmazásával napjainkig 2000 egészséges gyermek született (13). HCG adása után 36 órával történik a petesejtek begyűjtése, tehát az egész procedúra időigénye viszonylag kevés (2-10 nap alatt elvégezhető, 16). Ez a technika akár serdülőkorban vagy előtte is elvégezhető lenne, bár ezzel kapcsolatban ismereteink szerint még semmilyen tanulmány nem született. A nyert petesejtek érlelését követő megtermékenyülésének aránya 60-70% (16, 18), de a terhességi ráta alacsonyabb a klasszikus IVF-et követő módszernél (19). Számos előnye miatt (pl. petefészek stimulációt nem igényel, gyors, partnerrel nem rendelkező, ill. fiatal pácienseknél is végrehajtható) nagy perspektívát jelent a jövőben az éretlen petesejtek laboratóriumi érlelésének kidolgozása, mely azonban még gyerekcipőben jár. Máig nem született arra adat ismereteink szerint, hogy rákos megbetegedésben szenvedő pácienseknél végrehajtott IVM eredményes élve születéssel zárult volna.

Összességében tehát ez az eljárás azoknak a felnőtt pácienseknek javasolt, akik nem rendelkeznek partnerrel a termékenység megőrzését célzó módszer kiválasztásának és igénybevételének idejében. Fiatalabb páciensek esetében nem ajánlott – érett vagy éretlen petesejtek kivételével kombinálva sem – mivel a petefészkek ekkor általában csak hüvelyi úton közelíthetőek meg, ami kiskorúaknál nem megfelelő eljárás. Rákos megbetegedésben szenvedő páciensek, akik igénybe vették ezt a módszert termékenységük megőrzésére, kevesen vannak és nincs statisztikailag alátámasztott adat esetükben a módszer sikerességére vonatkozóan.

Az embriók fagyasztása és fagyasztva tárolása (cryoprezervációja)

A termékenység képességének megőrzésére leggyakrabban alkalmazott módszere az in vitro fertilizáció (IVF)-embrió krioprezervációval, melynek eredményeképpen évente több ezer gyermek születik Európában ilyen fagyasztott embriók felhasználásával (10). Az eljárás első lépése szintén a kontrollált petefészek stimuláció exogén gonadotropin hormonok, GnRH agonisták vagy antagonisták adásával, mely számos petesejt megérlelését, majd gyűjtését teszi lehetővé. Ez az eljárás azonban bizonyos megbetegedéseknél problémákba ütközhet, mivel a kemoterápia vagy sugárterápia megkezdése nem tűrhet halasztást. A petefészek hormonális stimulációja, majd a petesejtek kinyerése, megtermékenyíttetése a kész embriók fagyasztásával együtt 2-4 hetet vesz igénybe, ezért ez a megoldás számos onkológiai páciens számára nem javasolható. Ennek kiküszöbölésre a stimulációs protokollon változtatásokat végeztek, melyek lehetővé tették a teljes procedúra (stimuláció, petesejtek kinyerése) lezajlását maximum két hét alatt, ugyanis a hormonális stimulációt a női ciklus bármely fázisában – így a luteális fázisban is - elindíthatóvá tették. A módszer hatékonysága hasonló a korábban alkalmazottakhoz, és a rákterápia megindításában sem feltétlenül okoz késlekedést, tehát biztonsággal alkalmazható. Nagyszámú tanulmány azonban még nem áll rendelkezésre ezen eljárással kapcsolatban (11). Ha azonban a kemoterápiás ciklusok már megkezdődtek, nem javasolt a stimuláció és embriófagyasztás, mivel ez számottevően növelheti a rossz minőségű , beágyazódásra alkalmatlan embriók kialakulását.

Lényeges hangsúlyozni, hogy míg a petesejtek lefagyasztása – bár az utóbbi években jelentős fejlődésen ment keresztül - jóval kifinomultabb technikát igényel, az embriók fagyasztva tárolása egy jól bevált, széles körben elterjedt, nagy hatékonysággal bíró módszer. Az embriók fagyasztása egyszerű, és kiolvasztásuk majd transzferálásuk után magas (30-40% körüli) terhességi ráta elérhető. A fagyasztás történhet „lassú fagyasztásos" módszerrel vagy vitrifikációval is, mindkettő hasonlóan eredményes, és az alkalmas módszer az adott IVF centrumtól – annak saját tapasztalataitól – függhet (12). Lefagyasztott majd laboratóriumi körülmények között megtermékenyített petesejtekből csak kisebb arányban származott terhesség, valószínűleg a petesejtek speciális szerkezete miatt, mely extra védelmet jelent számukra a külső stressz hatásokkal – így a fagyasztással – szemben is.

Viszonylag nagy hatékonysági rátája ellenére számos argumentum sorakoztatható fel – a fent említetteken kívül is - az embrió fagyasztás ellen, melyeket érdemes figyelembe venni, mielőtt a termékenység megőrzésének ezt a módszerét vesszük igénybe. Ilyen például, hogy egyedülálló pácienseknél nem alkalmazható – hacsak az nem kíván sperma donáció segítségével gyermeket szülni. Tehát csak stabil párkapcsolattal rendelkező páciensek esetében jön szóba az embrió fagyasztás, de ekkor is fennállhat a lehetősége annak, a páciens rákos megbetegedéséből kigyógyulva partnert kíván váltani, tehát érdemes megfontolni a beteg saját, párjától független termékenységének megőrzését is. További argumentum, hogy a rákos megbetegedésben szenvedő pácienseknél a sürgősséggel végrehajtott IVF majd embriófagyasztás, kiolvasztás során létrejött terhességi ráta nem ismert. Különböző statisztikák szerint a terhességi ráta a fagyasztott-felolvasztott embriók felhasználásával 34% 35 éves kor alatt, ill. 19% a teljes populációban (12, 13). Bár a kemoterápiára előirányzott pácienseknél ez nem tér el feltétlenül, a petefészek stimulációra alkalmazott módszer különbözhet, enyhén befolyásolva a nyerhető petesejtek és embriók számát. Fiatal páciensek esetén is ki lehet zárni ezen eljárás alkalmasságát, hiszen extrém ritkán élnek olyan párkapcsolatban, aminek 10-20 éves távlatban is van jövője, ráadásul a legtöbb országban az embriók fagyasztva tárolásának időtartama korlátozott; könnyen előfordulhat így, hogy az embrió kiolvasztásának és felhasználásának ideje jóval azelőtt érkezne el, hogy a pár gyermeket akarna. Súlyos ellenérvek az eljárással szemben a hormonális stimuláció okozta mellékhatások vagy a fentebb leírt, rákterápiában okozott valószínű késlekedés is.

Összességében tehát az embrió fagyasztás egy alaposan kidolgozott, sikerrel alkalmazható technika, mely 25-35%-ban terhességhez vezethet, de a fent részletesen felsorolt hátrányai miatt sok esetben nem alkalmazható módszer, különös tekintettel a fiatalok esetén.

2. táblázat A legfontosabb termékenység megőrzési eljárások előnyeinek/hátrányainak összefoglalása

 

Technikák

Előnyök

Hátrányok

Embrió cryoprezerváció

- megalapozott technika, rutin eljárás, nem minősül kísérleti eljárásnak

- időkiesést okozhat a hormonális stimuláció miatt

- spermium szükséges hozzá

- hormonális stimuláció szükséges hozzá

Petesejt cryoprezerváció

- nem igényel spermiumot

- már nem minősül kísérleti eljárásnak

- a szakirodalomban számos beszámoló található az eredményességéről

- a legújabban bevezetett szakmai ajánlások alkalmazásával hasonló sikerességi ráta érhető el a módszerrel, mint a friss petesejtek felhasználásával végzett mesterséges megtermékenyítéssel

- időkiesést okozhat a hormonális stimuláció miatt

- hormonális stimuláció szükséges hozzá

- nem elérhető eljárás pubertáskor előtt álló páciensek számára

- egy alkalommal korlátozott számú petesejt nyerhető ki

Petefészek szövet cryoprezerváció

- minimális időkiesést okoz a páciens alapbetegségének terápiájában

- nincs alsó korhatár

- akárhány mesterséges megtermékenyítési ciklus végezhető a páciensen

- lehetővé teheti a spontán és az ismételt fogantatást is

- minimál-invazív technológia

- fejleszthető eljárás

- a petefészek hormonális működésének helyreállítása is elérhető a technikával

- sebészeti beavatkozást igényel

- a rosszindulatú sejtek szóródása megakadályozhatja a szövet visszaültetését

- a tüszőérlelés néhány éven keresztül elérhetetlenné válik

- az eljárás kísérleti stádiumban van

- az eljárás újdonsága miatt viszonylag kevés még a sikeresen kihordott terhességes száma

A petefészek szövet fagyasztása és tárolása

Magyarországon elsőként a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet kapott kutatási engedélyt a petefészek szövet fagyasztására és tárolására. A módszerről részletesebben az oldalt található menüsorból tájékozódhat.

 

Bővebben...

STRESSZCSÖKKENTŐ MÓDSZEREK

A stressz és a meddőség kapcsolatára számos tanulmány született, azonban a mai napig nem teljesen tisztázott, hogy milyen kapcsolatban állnak egymással. Összességében elmondható, hogy a stressz önmagában akár hajtóerő is lehet, minden azon múlik, hogy mi magunk hogyan értékeljük azt a szituációt, amiben benne vagyunk. Nietzsche szavaival élve "akinek van miért élnie, az szint bármilyen hogyant kibír".

A fogamzási problémák legnehezebb része talán a bizonytalanság, hiszen még a legpontosabb kezelést követően sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a várva várt gyermekáldás bekövetkezik. Ha mesterséges megtermékenyítési procedúrára kerül sor, akkor több bizonytalan időszakot is át kell vészelnie a reménybeli szülőknek. Első lépésben a stimulációnak sikeresnek kell lennie, ezt követően legalább egy leszívott petesejtnek meg kell termékenyülnie, és meg kell tapadnia ahhoz, hogy a várandósság létrejöjjön. Ez két hét bizonytalanságot jelent, hiszen a beültetést követően ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a terhességet biztonsággal ki lehessen mutatni. Ha az embrió sikeresen megtapad, akkor a terhesség onnantól kezdve ugyanolyan zavartalan lehet, mint egy természetes úton megfogant gyermek esetében.

Láthatjuk tehát, hogy a meddőségi problémák esetében több stresszesebb időszaknak vannak kitéve a jövendőbeli szülők. A kutatások még nem tudtak egyértelmű választ adni arra, hogy a megnövekedett stressz megnehezíti-e a fogamzást, vagy pont fordítva, a fogamzási nehézségek hatására emelkedik meg a stressz szintje.

Stresszcsökkentő módszerek

Szerencsére azonban számos olyan módszer létezik, amelyik segíthet abban, hogy a párok könnyebben éljék meg ezt az időszakot. A legfontosabb talán, hogy tudjanak beszélni egymással a fogamzási problémával kapcsolatos érzéseikről, hiszen a feszültségek mindenképpen utat találnak maguknak, ami akár a párkapcsolat megromlásához is vezethet. Emellett számos alternatív módszer létezik a stressz csökkentésére, ilyen lehet a jóga, vagy más sport, relaxációs kazetták hallgatása, masszázs, vagy bármilyen egyéb kikapcsolódás. Ugyanakkor az is sokat segíthet, ha a jövendőbeli szülők reális célokat tűznek ki maguk elé, vagyis már akkor képesek megélni az elégedettség érzését, ha egy-egy lépést megtettek a gyermekáldáshoz vezető úton. Ennek az is része, hogy megértsék és elfogadják, hogy a gondolataik nem azért forognak állandóan a gyermekáldás körül, mert valamilyen probléma van velük, hanem ez mindössze annak a jele, hogy ez a kérdés nagyon aktuális és fontos téma az életükben. Az a gyakran kívülről jövő tanács tehát, hogy "ne gondolj rá, és akkor bekövetkezik" nem működőképes, viszont mindenki nagyon sokat tehet azért, hogy könnyebben élje meg ezt az időszakot, ha kiválasztja a számára leginkább szimpatikus stresszkezelő módszert.

Előfordulhat azonban, hogy a jövendőbeli szülők úgy érzik, hogy szakértő támogatását szeretnék igénybe venni. A klinika pszichoterapeutája és pszichológusa  szupportív terápiával, tanácsadással és stresszkezelő technikák alkalmazásával segítheti a párt a gyermekáldás felé vezető úton, amely nemcsak az eredmény szempontjából előnyös, hanem a pároknak is megkönnyítheti ezt a feszültségekkel teli időszakot.

Bővebben...

A Versys pszichoterápiás program hatása és jelentősége a lombikbébi kezelés során

Hogyan javíthatja saját esélyeit a sikeres gyermekvállalásra?

A világ vezető meddőségi klinikáin a pszichés támogatás már évek óta a lombikbébi kezelés szakmai protokolljának részét képezi. A nemzetközi kutatások sora egyértelműen azt bizonyítja, hogy a pszichoterápiás program haszna testi szinten is megmutatkozik, hiszen a kutatások alapján 1 évvel közelebb hozza a kezelések sikerének időpontját (Boivin, 2005). Saját eredményeink mellett szintén a pszichés támogatás jelentőségét támasztja alá azok a randomizált, kontrollált, prospektív kutatások, amelyek alapján a pszichés támogató programban való részvétel a kétszeresére növeli a sikeres várandósság esélyét (Domar, 2011). Magyarországon jelenleg kizárólag a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetben érhető el ilyen jellegű támogatás, amely a visszajelzések alapján nemcsak az eredményességet növeli, hanem segít elviselni az IVF-el járó fokozott bizonytalanságot is.

Hogyan zajlik a pszichoterápiás program a gyakorlatban?

A találkozás célja a pszichés támogatás, az IVF szakaszaiban létrejövő lélektani változások, valamint a pszichés erőforrások feltérképezése, a pszichoterápiás programban történő további részvétel a gyermekre vágyó párok igényei és kérése alapján történik. A nemzetközi kutatások arra is rámutattak, hogy a párok jelentős része a lombikprogramok során eleinte visszautasítja a pszichológiai konzultáció lehetőségét, pedig a programban való részvétel nemcsak a sikerességi arányt növeli, hanem pszichés támogatás nélkül 2/3-uk végül pszichés okokra (programmal járó stressz és bizonytalanság) hivatkozva hagyja abba a kezeléseket anélkül, hogy megfoganna a várva-várt gyermek. (Domar, 2004)

A pszichoterápiás támogatás fiziológiás hatásai

Ma már tudjuk, hogy a pszichoterápia hatása sejt szinten is mérhető (Gigi, 2013), emellett a különböző módszereknek (pl. hipnózis) köszönhetően nemcsak immunológiai, hanem hormonális szinten is képesek támogatni az IVF program sikerességének esélyét (Tschugguel, 2013).

Mivel várják Önöket szakembereink?

Egyéni és párterápiás támogatás, családterápia, szexuálterápia, donációs programban való részvétel, egyedülálló nők gyermekvállalása, sikertelen IVF program feldolgozása, gyászfeldolgozás, hipnózis, relaxáció, IVF-et támogató hanganyag, korábbi életesemények feldolgozása, táplálkozási tanácsadás, evészavarok terápiája, altatástól való szorongás.

Felhasznált szakirodalom:
Domar, A. (2004): Impact of psychological factors on dropout rates in insured infertility patiens. Fertility & Sterility, 81: 271-273.
Tschugguel, W. (2003):Treatment of functional hypothalamic amenorrhea with hypnotherapy. Fertility & Sterility, 80: 982-985.
Domar, A. (2011): Impact of a group mind/body intervention on pregnancy rates in IVF patients. Fertility & Sterility, 95:2269–73.
Boivin, J. (2005): Infertility-related stress in men and women predicts treatment outcome 1 year later. Fertility & Sterility, 83:1745–52.
Gigi, E. (2013): Association Among Clinical Response, Hippocampal Volume, and FKBP5 Gene Expression in Individuals with Posttraumatic Stress Disorder Receiving Cognitive Behavioral Therapy. Biological Psychiatry, 74: 793-800.

Bővebben...
Feliratkozás az RSS csatornára

ivarsejtbankbanner