1138 Budapest, Madarász V. utca 47-49./ 7. em.     |      Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.      |     +36 1 799 5120

HungarianEnglishRussianSpanishSerbianNorwegian
A+ A A-

Hipofízis működésének vizsgálata

Az agyalapi mirigy (hipofízis) az agyalapon, az ún. töröknyeregben elhelyezkedő kis szerv. Mely fontos szerepet játszik az egész hormonháztartás irányításában.

Két fő részét különítjük el, az elülső és hátsó lebenyt.

Az elülső lebenybentermelődnek az alábbi hormonok és főbb szerepük:

  • hGH: human growth hormone, növekedési hormon
  • PRL:prolaktin, tejelválasztást serkentő hormon
  • ACTH:adrenokortikotróp hormon, a mellékvesekéreg működését szabályozó hormon
  • FSH:folliculus stimuláló hormon, nőkben a peteérést, férfiakban a spermiumtermelést szabályozza
  • LH:luteinizáló hormon, nőkben a sárgatest működését, férfiakban a Leydig sejtek tesztoszteron termelését szabályozza
  • A hátsó lebenybentermelődő hormonok és szerepük:
  • Oxitocin:a méhösszehúzódásért felelős szülés során
  • Vazopresszin:a vízvisszaszívást szabályozza a vesékben

 

Az agyalapi mirigy elülső lebeny kóros hormontermelése:

hGH (humán growth hormone): növekedési hormon

Gyermekkorban a növekedéshez szükséges. Felnőttkorban is fontos szerepe van a stresszre adott válaszban, az izomerő fenntartásában és a zsíreloszlás szabályozásában

Túltermelődését az agyalapi mirigyben elhelyezkedő, ált. 1 cm-nél kisebb jóindulatú daganat (adenoma) okozza.

Tünetei: gyermekkorban: óriásnövés, gigantizmus, felnőttkorban: akromegália

Jellemzője a kezek, lábak az orr, a fej és az állkapcsok, illetve a belső szervek méretében növekedése. Korai felismerése és kezelése nagyon fontos, hiszen szív megnagyobbodása miatt ritmuszavarokhoz és korai szívhalálhoz vezethet. A növekedési hormon ún. kontrainzuláris hatású (az inzulin hatásával ellentétes), mely miatt a túltermelődése 2. típusú cukorbetegséghez vezethet.

Diagnosztika: A betegség bizonyításához naponta többször végzett hGH meghatározást végzünk vénás vérből.

Kezelése ma Magyarországon elsősorban sebészi, idegsebészek által, az orrlyukon keresztüli behatolásból végzett műtét. Amennyiben a műtét nem biztosít megfelelő kontrollt, gyógyszeres kezelés lehetséges. Erre ún. somatostatin analógok használatosak, melyeket intramuscularis injekció formájában adunk, havonta egyszer (pl. Sandostatin LAR, Somatuline Autogel)

Hiányagyermekkorban a növekedés elmaradását okozza. Felnőttkorban az izomtömeg, izomerő csökkenéséhez és csontvesztéshez vezethet. Magyarországon jelenleg agyalapi mirigy eltávolított betegeken, ha több teszttel is bizonyított növekedési hormon hiány áll fenn, van lehetőség a kezelésre. A hormon injekciós formában naponta adandó (pl. Genotropin, Norditropin, Nutropin, Saizen, stb.)

 

PRL: prolaktin

A PRL az agyalapi mirigy által termel hormon, mely nőkben a tejelválasztást okozza ill. fokozza. Természetesen ez a szoptatás ideje alatt a legfontosabb.

Ez a hormon azonban gyermekkorban is termelődik, de csak a serdülés elérkeztével kezd a vérben mérhető töménysége észrevehetően növekedni mindaddig, amíg a felnőttekre jellemző éréket el nem éri. A PRL termelődése egy állandó tónusos gátlás alatt áll, melyet a hipotalamikus dopaminerg neuron-rendszer hatása okoz. Ha a nő teherbe esik, egyéb hormonok hatására visszaszorul ez a gátlás lés elindulhat a tejelválasztás. Az ösztrogénnek és a progreszteronnak köszönhetően a terhesség alatt az emlőben gazdag mirigyrendszer fejlődik ki, míg egyéb hormonok annak a ribonukleinsavnak a létrejöttében működnek közre, amely a tejfehérje szintézisét tesz lehetővé.
Szülés után a PRL-nak szerepe van abban is, hogy a szoptató anyáknak egy ideig nem indul meg a havi vérzése. Nem véletlen, hogy ha valamilyen ok, (egyebek között e hormon képződésének az elmaradó gátlása, az agyalapi mirigy prolaktint készítő daganata, vagy a pajzsmirigy csökkent hormontermelése) miatt a kelleténél több prolaktin kering a vérben, az – ma még nem teljesen tisztázott módon – megakadályozhatja a petefészekbeli tüszőérést és -repedést, következésképp a havi vérzés bekövetkezését is.

Magas prolaktinszintokai:

  1. természetes: terhesség, szoptatás, az emlő stimulálása,stressz

  2. kóros:

  3. prolaktinoma: az agyalapi mirigy jóindulatú daganata

  4. petefészek, mellékvesekéreg bizonyos daganatai

  5. súlyos hipotireózis (pajzsmirigy alulműködés)

  6. mellkas és az emlő sérülése

  7. idült veseelégtelenség

  8. májbetegség

  9. Parkinson-kór

  10. némely agyműtét

  11. gyógyszerek:

gyomorürülést elősegítő szerek: Cerucal, Motilium
pszichiátriai szerek: antipszichotikumok, antidepresszánsok
női nemi hormonok ( fogamzásgátlót szedők 30%ának magas a PRL szintje)

A magas PRL szint leggyakoribb oka az agyalapi mirigy elülső lebenyének jóindulatú daganata, a prolaktinoma, melyaz agydaganatoknak körülbelül a 10 %-át teszi ki. Jóindulatú, lassan növő elváltozás, mely csak hosszú idő után okoz tüneteket. Mérete alapján elkülöníthetünk ún. mikroadenomát (1 cm-nél kisebb daganat) és makroadenomát (1 cm-nél nagyobb tumor).

Tünetei: nőkben: menstruációs zavarok, teherbeesési nehézség, emlőfeszülés, tejcsorgás (szoptatás nélkül) férfiakban: emlő egy- vagy kétoldali megnövekedése (ginekomasztia), libidó-csökkenés, potenciazavar

Diagnózisa: ha három különböző időpontban vett vérmintában magas PRL szintet mérünk, hiperprolaktinémiáról (magas PRL a vérben) beszélünk. Ahhoz hogy ezt az agyalapi mirigy daganata okozza-e, ún. sella MRI (agyalapi mirigy mágneses rezonancia vizsgálata) vagy sella CT (computer tomográfia) kell végezni. Feltétlenül meg kell vizsgálnunk az egyéb lehetséges kóroki tényezőket is, elsősorban enyhén emelkedett PRL szint esetén.

Kezelése:A diagnózistól függően kerül sor a gyógyszeres, a sebészeti és a besugárzásos kezelésre.Az esetek legnagyobb részében a gyógyszeres kezelés megfelelő kontrollt biztosít. A magas PRL kezelésében alkamazható szerek:Bromocriptin (bromergocriptin), quinagolid (Norprolac)és cabergolin (jelenleg Magyarországon nincs forgalomban) A kezelés hatása már 1-2 hét alatt észrevehető módon gátolja a tejelválasztást, ill. a PRL szintet és 6-8 hét múltán megindítható vele a havi vérzés. Nagy, a szemideg-kereszteződést nyomó makroadenomák esetében van csak szükség idegsebészeti beavatkozásra vagy esetleg külső besugárzásra. A műtétet általában az orrlyukon keresztüli behatolásból (ún. transsphenoidalis) végzik, mely nem jár látható heggel az arcon. A sugárkezelés csak a fentiekben ismertetett kezelési módokkal sem kontrollálható PRLoma esetében lehet szükséges, mely lehet ún. gamma-kés vagy külső besugárzás. Ezek használatára extrém ritka esetekben van szükség.

 

TSH: tireoidea stimuláló hormon (pajzsmirigy irányító hormon)

Az agyalapi mirigy azon hormonja, mely a pajzsmirigyműködését szabályozza. A pajzsmirigy és „irányításának” megfelelő működése szükséges a normális fejlődéshez, a stresszhez való alkalmazkodáshoz, valamint jelentős a szerepe az anyagcsere-folyamatok szabályozásában.

A hipotalmo-hipofizis-pajzsmirigy tengely az ún. negativ feed back(visszajelzés) által szabályozott (egy hormon túltermelődése esetén annak serkentő hormonjának szintje csökken). Amennyiben a pajzsmirigy működése csökken (hipotireózis), a TSH emelkedni kezd. Ha a pajzsmirigy túlműködik, a TSH alacsony. A TSH elválasztását a hipotalamusz TRH-ja is serkenti.

Magas TSH okai:leggyakrabban hipotireózis (pajzsmirigy alulműködés), illetve extrém ritka esetekben az agyalapi mirigy jóindulatú, TSH termelő daganata. Magas TSH és annak ellentmondó pajzsmirigy-túlműködésre utaló tünetek esetén a pajzsmirigy által termelt ft3 és ft4 meghatározása szükséges.

Alacsony TSHokai: leggyakrabban hipertireózis(a pajzsmirigy túlműködése), ritkábban a hipofízis intakt működésének hiánya (pl. műtét utáni állapotban). Alacsony TSH esetén érdemes meghatároznunk a pajzsmirigyben termelt hormonok szintjét ( ft3, ft4), mert ez alapján tudunk dönteni a valódi kórokról.

 

ACTH: adrenokortikotróp hormon

Az agyalapi mirigy azon hormonja, mely a mellékvesekéreg működésének irányításához szükséges. ACTH hatására a mellékvesékben fokozódik a kortizol és más hormonok elválasztása és azok emelkedő szintje visszagátolja az ACTH-t (ún. negativ feed back).

Magas ACTH okai:

Agyalapi mirigy daganat (ált. mikroadenoma), mely ún. Cushing szindrómátokoz,melynek nagyon jellegzetes tünetei vannak (pirosas-lilás csíkok a hason, alma típusú elhízás, a nyakon ún. bivaly-púp, holdvilágarc). Diagnosztikájában a sorozatos hipofizis és perifériás hormonmérések szükségesek Cushing szindróma esetén elmarad az éjszaka folyamán a kortizol (mellékvesekéreg hormon)-szint csökkenése és nappal is magas kortizol-szintek észlelhetők, magas ACTH szint mellett. Sokszor a hormonális diagnosztika nehéz és sok buktatóval járhat, ezért mindenképpen szükségünk van sella MRI és hasi ultrahang ill. CT vagy MRI –re is tisztázandó, hogy a hormoneltérést okozó betegséget az agyalapi mirigy jóindulatú daganata, vagy a mellékvesé(k)ben elhelyezkedő daganat okozza. Kezelése sebészi, tehát a tumor eltávolítása szükséges.

 

A mellékvesekéreg nem kellő működése (mellékvese-elégtelenség, Addison-kór), mely miatt a kortizol szint csökkenése az ACTH termelésének fokozódását váltja ki. Tünetei jellegzetesek: gyengeség, fáradékonyság,a bőrszín fokozatos sötétedése. Diagnosztikájában fontosan mind a perifériás (mellékvesekéreg) mind a hipofízis hormontermelésének meghatározása. Kezelése: a perifériás hormon-pótlás elengedhetetlen. Használatos a hidrokortizon (Cortef) a mellékvesekéreg glükokortikoid hormonjainak pótlására, mely szükség esetén fludrokortizonnal (mineralokortokoid) egészítendő ki.

 

Alacsony ACTH okai:

Az agyalapi mirigy ACTH termelése általában műtétet követőenesik ki, de lehet következménye ún. hipofizitisznek (hipofizis autoimmun gyulladása). Az alacsony ACTH hatására a mellékvesekéreg irányítása kiesik, a mellékvesék hormontermelése csökken, mely akár életet veszélyeztető mellékvesekéreg-elégtelenséghez vezethet (hipadrénia).A hirtelen kialakuló hipadréniának nagyon súlyos tünetei lehetnek: alacsony Na- szint, hasi fájdalmak, hányás, renyhe bélműködés, gyengeség, elesett általános állapot. A hipadrénia diagnózisához meg kell mérnünk mind az ACTH, mind a perifériás hormonok szintjét (kortizol, DHEA, DHEAS, ill. aldoszteron)

Kezelése: a hiányzó perifériás hormont, ami jelen esetben a mellékvesekéreg hormon kell pótolni. Erre jelenleg a hidrokortizon (Cortef) használatos. Az agyalapi mirigyet is érintő műtétek előtt ill. ha szükséges, a műtétet követően is adunk hidrokortizont, pótlandó az esetlegesen sérült ACTH termelés következtében létrejövő mellékvese elégtelenséget.

 

FSH: follikulus stimuláló hormon

Az FSH-t a hipofízis termeli. Termelését egy összetett rendszer szabályozza, melyhez a nemi szervek (gonadok), az agyalapi mirigy és a hipotalamusz összehangolt működése szükséges.

A laboratóriumban meghatározott FSH és annak referenciatartománya (normális szintje) számos tényezőtől függ, (pl. a páciens kora, neme, a populáció, amelyből a mintavétel történt, a teszt módszere), az eredmények számértékei laboratóriumonként mást és mást jelenthetnek. Ezért ehhez a teszthez nem lehet általánosan érvényes referencia tartományt rendelni. A laboratóriumi leleten az a referencia tartomány van feltüntetve, amely a vizsgálatot végző laboratóriumban érvényes. Mindenképpen ajánlott az eredményeket szakorvossal megbeszélni és a többi hormon ismertében , azokkal való összefüggésében kiértékelni.

Nőkben az FSH stimulálja a petefészek follikulus (tüsző) növekedésétés fejlődését a menstruációs ciklus follikuláris fázisában. A menstruációs ciklus két fázisra osztható: follikuláris és a luteális fázisra. A két fázis elkülönítése a jellemző hormonok, az FSH és a luteinizáló hormon (LH) koncentrációjának lökésszerű növekedése alapján történik. Az ovuláció, a petesejt kilökődése a petefészekből röviddel az LH szintjének emelkedés után történik. A follikuláris fázisban az FSH indítja el az ösztradiol termelését a follikulusban, míg a luteális fázisban az FSH a progeszteron termelését stimulálja. Az ösztradiol és a progeszteron mennyisége jelenti a visszajelzést a hipofízis számára az FSH termelést illetően. Férfiakban az FSH a spermiumtermeléshez és éréshez szükséges.

 

Az FSH magasszintje általában a perifériás szerv (nemi szervek) elégtelenségét tükrözi. Nőkben menopausa ( csökkent petefészek működés),férfiakban a spermiogenezis zavara okoz magas FSH-szintet (ún. perifériás hipogonadizmus). Magas FSH szint hátterében extrém ritkán de előfordulhat agyalapi mirigy daganatis. Magas FSH szintet okozhat néhány gyógyszer szedése is, mint pl. levodopa (Parkinson-betegségben adott szer), cimetidin (gyomrosav-csökkentő),clomiphen (Clostilbegyt), digoxin (szívelégtelenség kezeléséhez adott gyógyszer)

Az FSH alacsonyszintje hipofízis elégtelenségmellett szólhat. Ilyen esetben más agyalapi mirigy hormonokat is meg kell határozni, kizárandó a többszörös hormonhiányt. Az FSH hiány általában együtt jár alacsony LH szinttel. Ha az FSH- és LH- szint alacsony, ún. LHRH meghatározásra ehet szükség, melynek kapcsán történik egy 0. perces vérvétel FSH és LH meghatározásra, majd LHRH-t (LH releasing hormone)adunk be vénásan és 30 perc múlva újabb vérvétel történik az FSH és LH meghatározására. Ezzel a teszttel eldöntjük, hogy a hipofízis még képes-e a hipotalamikus irányító hormon (LHRH) hatására hormont termelni. Fals alacsony FSH szintet okozhatnak: orális fogamzásgátlók, női és férfi hormonpótló készítmények, tesztoszteron-számrmazékok, phenotiazon.

Nőkben a teherbeeséssel kapcsolatban nehézségek, rendszertelen a havi vérzés, petefészek-elégtelenség ill. policisztás ovárium szindróma gyanúja esetén az FSH meghatározására van szükség, de más hormonokkal együtt. PCOS esetében pl. az FSH és az LH aránya kórjelző lehet.

Az FSH a férfiaknemi működésében is szerepet játszik: stimulálja a spermiumok érését, és elősegíti az androgént-kötő fehérjék termelését. Serdülőkor után a férfiakban az FSH szintje viszonylag állandó. Magas és alacsony FSH szint is kórjelző lehet potencia- és spermiumtermelési zavarok esetén. Alacsony FSH esetén LHRH terhelés végzendő (ld. fent).A férfi hipogonadizmuskivizsgálásban elengedhetetlen azonban az FSH-val párhuzamosan meghatározott LH és tesztoszteron, SHBG ill. szabad tesztoszteron, esetleg ösztrogén, és mellékvese eredetű androgének meghatározása is.


Gyermekkorban is lehet szükség az FSH meghatározására, ha a gyermek nemi fejlődése késleltetett (pubertas tarda)vagy túl gyors (korai pubertás,pubertas precox). Csecsemőkben és kisgyermekekben az FSH szint röviddel a születés után emelkedik, majd ezután nagyon alacsony szintre csökken. Pubertásban áll be a későbbiekben is észlelhető menstruációs ciklusfüggő ingadozás az FSH szintekben (ld. menstruációs zavarokfejezet).Normál serdülőkor előtti magas FSH és LH szint a serdülésre jellemző jegyekkel benignus pubertas praecox-ot jelez. Ekkor nincs háttérbetegség, csak a szokványos serdülés egy szokatlan, jóindulatú változata.Késleltetett serdüléskoraz FSH és LH szintek a korcsoportnak megfelelőek, vagy alacsonyabbak lehetnek. Itt mindenképpen szükséges a késői nemi érés okának kiderítése. Ehhez gyakran többféle hormonszint meghatározására kerül sor, melyek között a GnRH (Gonadotropin Releasing Hormon) adását követő LH koncentrációjának mérése is szerepelhet

Menopauzában (változókorban) az ováriumok működése megszűnik, ekkor az FSH szint emelkedik. Hasonló kórkép a férfiak andropauzája, mely kevésbé kifejezett klinikai tünetekkel jár, de ugyanúgy FSH emelkedéshez vezet.

LH: luteinizáló hormon


Az LH az agyban, az agyalapi mirigyben. Termelődés bonyolult szabályozás alatt áll, amelyben a hipofízisen kívül szerepet játszanak az ivarmirigyekben (petefészekben illetve herékben) és a hipotalamuszban termelődő hormonok is.

A nőkmenstruációs ciklusa 2 fázisra osztható, a follikuláris és luteális fázisra, amelyben a ciklus közepén a follikulus-stimuláló hormon (FSH) és LH szintje meredeken megemelkedik. Az LH (és FSH) magas szintje a ciklus közepén tüszőrepedést vált ki. Az LH ezen felül a petefészekben szteroidok, elsősorban ösztradiol termelődésétstimulálja. Az ösztradiol és egyéb szteroidok viszont a hipofízisben visszahatnak az LH termelődésére. Az LH a nap folyamán intermittálva, lökésszerűen szabadul fel, és nőkben ciklusfüggő ingadozást is mutat. Ezért nagyon fontos ismerni a mintavétel időpontját. A vérből történt LH meghatározásokhoz a laboratóriumok megadják a ciklushoz illesztett normál értékeket. Az LH csúcs kimutatására rendelkezésre állnak újabban vizelet gyorstesztek is, melyek a tüszőrepedés meghatározásához, a gyermekáldás optimális időpontjának kiszámításához használatosak. Az LH csúcs jelzi, hogy a tüszőrepedés (ovuláció) az elkövetkező 1-2 napon belül bekövetkezik
Az LH meghatározást gyakran más vizsgálatokkal (FSH, tesztoszteron, ösztradiol és progeszteron) együtt érdemes végezni, mind a férfi és női meddőségokának illetve a szabálytalan menstruációs ciklusok okának tisztázásakor.

Férfiakban az LH a herék Leydig sejtjeiben tesztoszteron termelődésétindukálja. Az LH szintek a pubertás után viszonylag állandóak. A tesztoszteron negatív visszacsatolás révén gátló hatást fejt ki a hipofízisre és a hipotalamuszra, ezáltal részt vesz a szekretált LH mennyiségének szabályozásában.

Kisgyermekekben az LH szintek nem sokkal a születés után megemelkednek, majd igen alacsony szintre csökkennek (fiúkban a 6. hónapban, lányokban az 1-2. évben). Hat-nyolc éves korban, a pubertás kezdetét és a másodlagos nemi jellegek kialakulását megelőzően a hormon szint ismét elkezd emelkedni.Gyermekekben, az LH (és FSH) meghatározását késői nemi érés vagy pubertas precox (korai pubertás) hátterében álló okok felderítésére használják.

Magas LH szintet látunk leggyakrabban meno- ill. andropauzában, a nemi szervek elégtelen hormontermelése következtében. Extrém ritkán hipofízis adenoma állhat a háttérben

Alacsony LH szintet látunk hipofízis elégtelenségkövetkeztében (ritkán). AZ LH szint meghatározásánál nagy figyelmet kell fordítanunk a mintavétel időpontjára és alacsony LH szint esetén egyéb hipofízis hormonok és perifériás hormonok meghatározására is szükség van, mert sokszor csak együttesen értelmezhetők. Alacsony LH szintet észlelve, a gonadotrop releasing hormonra (LHRH, GnRH)-ra adott választ kell értékelnünk (ld LHRH-teszt). Az iygy kapott értékeket használjuk a hipotalamusz - agyalapi mirigy hormonális rendszer elsődleges vagy másodlagos rendellenességeinek elkülönítésére. A GnRH a hipotalamuszban termelődő hormon, amely a hipofízist LH és FSH felszabadítására készteti. Ehhez a vizsgálathoz kiindulási vérmintát veszünk, majd GnRH injekciót adunk a páciensnek. Ezután, meghatározott időpontokban vérmintákat veszünk (30 és 60 perc). Ezekből a mintákból meghatározzuk az LH szinteket, és összevetjük azokat a kezdeti és az azt követő értékekkel. Ez a vizsgálat segít elkülöníteni a petefészkek illetve herék (elsődleges) betegségeit a hipofízissel vagy hipotalamusszal kapcsolatos (másodlagos) rendellenességektől. Ezen felül, sokszor hasznos információkat nyújt a korai vagy késői pubertás okának felderítéséhez.

 

A hipofízis hátsó lebeny hormonjai és termelődési zavaruk

A hipofízis hátsó lebenyében hormontermelés nem történik, onnan csak a hipotalamuszban már megtermelt hormonok felszabadítása és vérbe kerülése zajlik

A két legfontosabb termelt hormon:

Oxitocin:

A hipotalamuszban termelődő, a hipofízis hátsó lebenyében felszabaduló hormon.

Az oxitocin hatásai:

  • A vazopresszin hatásához hasonlóan csökkenti a vizeletkiválasztást. Emiatt embereknél nagy mennyiségű oxitocin adása ödémát okoz.
  • Oxitocin szabadul fel orgazmuskor mind a férfiban, mind a nőben. Férfinál az ejakulációt segíti, nőnél méhösszehúzódást okoz.
  • A várandósság végére a magzati ACTH-leadás stimulálja a magzati kortizolszekréciót, ami gátolja a progeszteron termelődését a placentában. Ennek következtében megszaporodnak a réskapcsolatok, és megnő az oxtocinreceptorok száma az endometriumban és myometriumban (méhizomzatban). A méh nyúlását érzékelő receptorok idegi úton a hypothalamusba jutva serkentik az oxitocin-leadást, amely a méh simaizmának összehúzódását okozza. Az oxitocin az endometriumban prosztaglandinok termelését serkenti, ami aktiválja a myometriumot. Az összehúzódások hatására kinyílik a méhszáj, és a kitolási szakban megszületik a kisbaba.
  • Szoptatásnál az oxitocin a tejutak kiürülését segíti a simaizom-összehúzó hatásával (és utófájásokat okoz a gyermekágyas időszakban)
  • Az agyban termelődő oxitocin csökkenti a fájdalomérzetet, elsősorban az agyban hatva. (Szüléskor ezért problémás a külső oxitocin bejuttatása az anyai szervezetbe, hiszen az nem fejti ki a fájdalomcsillapító hatást az agyban az agy-vér gát miatt, azonban a szervezet oxitocinszintjét megemelve gátolja a további oxitocintermelést az agyban.)
  • Az anyai oxitocin felkészíti a magzati agyat a szülésre: a GABA neurotranszmitter megváltoztatja a magzati agykéreg sejtjeinek működését, és csökkenti a hypoxiás sérülés lehetőségét.
  • A közösüléskor felszabaduló oxitocin lehet felelős a monogám kapcsolatokért (férfiakban az oxitocin hatását valamelyest ellensúlyozza a tesztoszteron). Szerelmes embereknek magasabb az oxitocinszintje.
  • Fokozza a bizalmat és csökkenti a félelemérzetet. Stresszoldó hatása is van.

 

Vazopresszin (aVP: arginin vazopresszin, ADH: antidiuretikus hormon)

Az antidiuretikus hormon (ADH, adiuretin, régi elnevezés: vazopresszin) feladata, hogy a vesében fokozza a vízvisszatartást, és így segítsen a szervezetnek a megfelelő mennyiségű víz megtartásában. Hatására kevesebb víz választódik ki a vizelettel, azaz a vizelet koncentrálódik.

Az ADH a hipotalamuszhoz tartozó nucleus supraopticus nevű idegsejtcsoportban termelődik. A kész hormon az agyalapi mirigy (hipofízis) nyelében az idegsejtek axonjaiban az agyalapi mirigy hátsó lebenyébe szállítódik és ott raktározódik. Szükség esetén innen szabadul fel a véráramba.

Az antidiuretikus hormon egy "szomjúsághormon". Hatására a vesékben – a disztális tubulusokban és a gyűjtőcsatornákban – a víz visszaszívódik a kiválasztott vizeletből. Ezt a hatást az ADH úgy éri el, hogy vízáteresztő csatornákat (például aquaporin-2, AQP2) épít be a vesecsatornák falába, amin keresztül a víz a tubulussejtekbe visszaáramlik.

Amikor a szervezet kevés vízhez jut, megnövekedik a vérben található nátrium-, klorid-, illetve kálium-ionok koncentrációja, ami a szervezet számára káros. Ezért a megemelkedett vérkoncentrációt a hipotalamusz ozmoreceptorai érzékelik és serkentik az ADH felszabadulását az agyalapi mirigyből. Az ADH a vérárammal a vese gyűjtőcsatornáihoz jut. A csatornát körülvevő sejtek normális esetben víz számára átjárhatatlanok és így megakadályozzák a víz vizeletből történő visszavételét. Az ADH a vesesejtek membránjában található receptorokhoz köt. A receptorok a sejt belsejében raktárakból kalciumot szabadítanak fel. A felszabadult kalciummolekulák beiindítanak egy folyamatot, melynek során az aquaporint tartalmazó vezikulumok a sejtmembránnal fuzionálnak és a vízcsatornák beépülnek a membránba. Ennek hatására a vesetubulust körülvevő sejt membránja átjárhatóvá válik a víz számára és a víz a sejt belsejéből visszakerül a véráramba.

ADH hiányaesetén a víz nem szívódik vissza a véráramba, vízveszteség alakul ki. A betegek nagy mennyiségű vizeletet ürítenek (napi 20 literig) és ennek következtében rengeteget isznak. Ezt a betegséget nevezik centrális diabetes insipidusnak. Az aquaporin vagy az ADH receptorok károsodása a vesékben lényegében ugyanezeket a tüneteket okozza. Ezt a formát renális diabetes insipidusnak nevezik. ADH összehúzza az ereket (vazokonstriktív hatású). Innen ered a régi elnevezése (vazopresszin). A diabetes insipidus kezelésére az ADH-t orrspray vagy tabletta formájában lehet pótolni. Az alkohol gátolja az ADH termelését. Ezért nő alkohol hatására a vizeletürítés és alakul ki a dehidráció (kiszáradás) és a következményes fejfájás, szájszáradás Hasonló – ADH kiválasztást gátló – hatásúak a szteroidok és a koffein is.

Magas ADH-szintetokoz a nikotin, mely serkenti az ADH felszabadulását. A hormon kiválasztását fokozhatják még például fájdalom, izommunka, alacsony vércukorszint, vagy bizonyos (például asztma-ellenes) gyógyszerek is.

Versys Clinics Budapest: 1138 Budapest, Madarász V. utca 47-49./ 7. em. | info@versysclinics.com | +36 1 799 5120.
Adatvédelmi nyilatkozat

Kép forrása: Copyrights – Alexander Tsiaras – Csodálatos utazás a fogantatástól a szülésig
Design © GSArt.hu | Minden jog fenntartva.

Belépés vagy Regisztráció

Belép

Regisztráció

A Versys Clinics internet oldalán történő regisztrációval, és a hírlevélre történő feliratkozással feltétel nélkül elfogadom és magamra nézve kötelezőnek ismerjem el az Adatkezelési Nyilatkozatban foglaltakat és kifejezett és egyértelmű hozzájárulásomat adom a Versys Clinics és kapcsolt vállalkozásai hírleveleinek fogadásához.
User Registration
or Mégse