Dr. Szelid Zsolt Ph.D. kardiológiai szakambulancia rendelése (Sportolói fókusszal)

Háttér és célok

A kardiológiai vizsgálatok elsősorban betegség-prevenciós célból történnek. A sportolói vizsgálatoknak viszont alapvetően két céljuk van. Egyrészt a betegségek, különösen a sporttevékenységgel fokozott rizikót jelentő betegségek kiszűrése, vizsgálata és minősítése, másrészt pedig a fizikai teljesítmény vizsgálata és edzéssel kapcsolatos tanácsadás.

A sport-kardiológiai vizsgálatok során a különféle diagnosztikus módszerek a fizikai aktivitás mellett hirtelen szívhalálra hajlamosító betegségek kivizsgálására fókuszálnak. A hirtelen halál definíció szerint: olyan halál, amely a tünetek megjelenését követően egy órán belül következik be olyan egyénben, akinél korábban nem tudtak fatális szív- és érrendszeri betegség fennállásáról. A hirtelen halál alapvetően ritka jelenség az élsportolók között: évente 1-3 fiatalt érint 100.000 sportolóból, ami kb. két és félszer gyakoribb, mint az egészségesekben. A férfi: nő arány 9:1. A jelentős fizikai terhelés csak akkor fokozza a hirtelen szívhalál kockázatát, amennyiben meglévő betegség van a háttérben. A sport-kardiológiai szűrővizsgálati módszerekkel megfelelő szakember segítségével a hirtelen szívhalálhoz vezető betegségek jelentős része kideríthető. A teljesítmény-vizsgálatok eszközeikben hasonlítanak a kardiológiai kivizsgálás módszereire, azonban a vizsgálati protokollok elsősorban nem a betegség kiszűrését célozzák meg, hanem a sportoló aktuális edzettségi állapotát írják le nyugalmi- és terheléses mérések segítségével. A nyugalmi vizsgálatok elsősorban az egyén sporttal kapcsolatos adaptációit írják le, vagyis a sportszív kialakulását minősítik. A terheléses vizsgálatok ugyancsak a sportadaptációt írják le keringési, légzési és savasodási szempontból.

Hirtelen szívhalál megelőzése

A terheléssel összefüggésbe hozható hirtelen szívhalálnak számos oka lehet. A betegségek nagy része azonban sport-kardiológiai vizsgálattal és azok megfelelő értékelésével kiszűrhető, a tragédia megelőzhető. A kivizsgálás első és egyik fontos eleme a kórelőzmények pontos ismerete, vagyis a családi és az egyéni kórtörténet kikérdezése, kitöltése. Ezen a ponton sokan úgy vélik, hogy „gyorsan túl lehet lépni", talán „nem is annyira fontos". Elmondhatom, hogy az elmúlt 10 évben hazánkban is több élvonalbeli sportoló került kiszűrésre megfelelő hatékonyságú célzott sportolói kérdőívek segítségével. Léteznek sportági kérdőívek (pl. a nemzetközi labdarúgó szövetség FIFA ú.n. Pre-Competition-Medical-Assessment kérdőíve), de van hazai, nem sportág specifikus sportolói kórelőzmény kérdőív. A megfelelően kitöltött kérdőív fontosságát ugyancsak alátámasztja az a tény, hogy az Egyesült Államokban a sportolói szűrővizsgálat „csak" fizikális orvosi vizsgálatból és kérdőív kitöltéséből áll (pl. nincs EKG).

A hirtelen halált okozó kórképek nagy része jól látható strukturális elváltozással jár együtt, ami nyugalmi EKG-n és képalkotó vizsgálaton (leginkább szívultrahangon) látszik. A nyugalmi EKG-n továbbá olyan betegségek is láthatóvá válnak, amelyek nem járnak morfológiai változásokkal. Az EKG esetében fontos elmondani, hogy rendszeres nagy intenzitású fizikai aktivitást végzőkben számos úgynevezett sportadaptációs EKG jelet ismerünk, amelyek nem-sportoló személyekben akár veszélyes betegségeket is jelenthetnek. Az adaptációs jelek elkülönítése a kórostól ezért nagyon fontos. A szívultrahang vizsgálat során a szív funkcióját, a szívizom vastagságát, valamint üregek méreteit és a billentyűket tudjuk megítélni. Ismét nagyon fontos megkülönböztetni a sportszív kialakulását esetleges betegségektől. Ezek a betegségek elsősorban a szívizom kóros megvastagodásával, vagy a szívizom mozgás zavarával járnak. Léteznek azonban olyan szívhibák is, amelyek a sportorvosi vizsgálat során úgynevezett „zörejjel" járhatnak együtt. Ezt követően is nagy segítséget jelent a szívultrahang vizsgálat az esetleges billentyűbetegségek által okozott zörejek részletes kivizsgálásában.

Amennyiben a sportolónál bármely vizsgálat felveti betegség gyanúját, akkor további kivizsgálás szükséges. Ez lehet tartós szívritmus elemzés, vagy tartós vérnyomás vizsgálat, de lehet terheléses teszt (pl. magas vérnyomás vizsgálatára és a terápia ellenőrzésére), vagy speciális egyéb képalkotó vizsgálatok.

A vizsgálatok végén a sportoló pontos tájékoztatást kap arról, hogy a jelenlegi tudásunk alapján van-e bármilyen rizikója és szükséges-e további kivizsgálás, vagy pedig az átlaghoz képest is alacsonyabb rizikóval rendelkezik. Nagyon fontos elkülöníteni a panaszmentes és a panaszos sportolót. A szűrővizsgálatok panaszmentes sportolókban történnek. Panaszos sportoló esetén gyakran már célzott kivizsgálás javasolt.

Sport-kardiológusunk Kolonics György halálát követően kezdett el rendszeresen foglalkozni élsportolókkal és utánpótlás szintű sportolókkal. Több nemzetközi labdarúgó torna tornaorvosa volt, tagja az Magyar Labdarúgó Szövetség Orvosi Bizottságának, valamint a Testnevelési Egyetem laborvezető főorvosa és a Semmelweis Egyetem Városmajor Szív- és Érgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa.

Vizsgálati metodika: EKG, Szívultrahang (B mód, M mód, CW, PW, Doppler), Futószalag terheléses teszt, ABPM, Holter-EKG.

A Versys Clinics-ben lévő Sport-kardiológiai és teljesítmény-vizsgálati szakambulancián a sportolókon részletes szűrővizsgálatot végzünk és szükség esetén javaslatot teszünk további kivizsgálásukra a biztonságos sporttevékenység érdekében.

Sportolói teljesítmény- és sportadaptációs vizsgálatok

A rendszeres, intenzív fizikai aktivitást végzők esetében minden esetben kialakul a sportszív, vagyis a keringési rendszer sportadaptációja. Ez nyugalmi és terheléses tesztekkel is mérhető. Először is, a nyugalmi EKG és szívultrahang vizsgálattal lehetőség van olyan jelek vizsgálatára, amelyek sportág specifikusan (állóképességi, vagy statikus) határozzák meg a sportszív kialakulásának mértékét. A teljesítmény-vizsgálatok során elvégzett terheléses tesztek során nem kardiológiai betegségekre vagyunk elsősorban kíváncsiak, hanem arra, hogy adott terhelési protokollok mellett (futószalag sebesség, futószalag emelkedési szög, szakaszonkénti terhelési idő) hogyan változik a sportoló pulzusa, légvétele, valamint a savasodás mértéke. A pulzus és a savasodás összefüggése néhány hetes edzés, vagy edzéstechnikai változást követően változhat, vagyis szorosan összefügghet a sportoló aktuális edzettségi állapotával. A légzési eredmények ehhez képest csak lassan változhatnak.

Vizsgálati metodika: Futószalag terheléses teszt, Kapilláris vérvétel (ujjbegyből) laktát meghatározás céljából

Dr. Szelid Zsolt Ph.D. (KULeuven)
kardiológus szakorvos, egyetemi adjunktus (Semmelweis Egyetem)
MLSZ Orvosi Bizottság tagja
Testnevelési Egyetem Sportdiagnosztikai és Analitikai Laboratórium vezetője


ivarsejtbankbanner